7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Behajtási költségátalány elszámolása
Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos előírása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
2. cikk / 7 Eladásiár-különbözet
Kérdés: Társaságunk rendszeresen árut szerez be külföldi, EU-illetőségű kapcsolt vállalkozásaitól. Az áruszállításokkal összhangban, az eladó vállalkozások év közben folyamatosan számlázzák az általuk teljesített ügyleteket, amelyeket vállalatunk az eladott áruk beszerzési értékeként könyvel. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem rendelkezik, az év végi készlet megállapítása leltározással történik. A kapcsolt vállalkozások az általuk leszállított árukat a saját beszerzési áraikon adják tovább. Megállapodás, illetve a transzferár-dokumentációban meghatározott nyereséghányad alapján év végén számlázzák az általuk év közben teljesített érték 16 százalékát, mint eladásiár-különbözetet. Hogyan kell ezt könyvelni? Áfa szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Az áfában melyik időszakot érinti? Figyelembe vehető-e az iparűzési adónál? Figyelembe kell-e venni az év végi árukészlet értékének meghatározása során?
3. cikk / 7 Ellenérték devizában, az áfa forintban
Kérdés: Magyarországi üzleti partnerünk devizában kívánja számlázni az általuk értékesített termékek ellenértékének – áfa nélküli – összegét. Az áfa összegét pedig a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyammal kiszámolva forintban számlázná. A szerződéstervezet szerint a devizában számlázott összeg devizában, a forintösszeg forintban kerülne kiegyenlítésre. Megfelel a tervezett számlázási mód a számviteli és az Áfa-tv. előírásainak?
4. cikk / 7 Árfolyam használata munkaszüneti napra
Kérdés: Belföldi partner felé euróban történő számlázáskor melyik napi árfolyamon kell a forintértéket meghatározni, ha a teljesítési napon nincs MNB-árfolyam? (Mert például a teljesítési nap munkaszüneti napra esik). A teljesítést megelőző vagy követő nap MNB-árfolyamát kell figyelembe venni?
5. cikk / 7 Bérleti díj késedelmes számlázása
Kérdés: Bérleti díj késedelmes kiszámlázásakor milyen árfolyammal kell a számlán számolni, ha a szerződéses összeg devizaalapú, és forintban történik a számlázás, vagy fordítva, ha forintban van az összeg rögzítve, és azt devizában számlázzák?
6. cikk / 7 Saját termelésű készletek térítés nélküli átadása
Kérdés: A kft. ingyenesen ad át saját előállítású terméket. Az eseményről számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani az áfafizetési kötelezettség miatt. Hova kell és milyen értéket könyvelni? A fizetendő áfa ráfordítás vagy az ingyenes eszközátadás része? A kft. év közben a készletszámlákra nem könyvel.
7. cikk / 7 Devizaalapú ügyletek
Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
