3 talált cikk a bizományos , számvitel , nyilvántartás , bevétel , számlázás kifejezésre

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?

Kérdés: Motorboltot üzemeltető ügyfelem kitalálta, hogy az eddig bizományosi formában értékesített használt motorokat ezentúl nem futtatja át a könyvelésen. Ezeken az ügyleteken az volt a haszon, hogy a vevő banki hitelt vett fel, amiért a boltvezető közvetítői jutalékot kapott. A banki jutalék ezután is számlázásra kerül. A bank továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a hitelokmányokat a cég mint szállító aláírja, sőt a vevő által felvett hitelt is a cégnek utalja, amit azután a cég a pénztárából fizet ki a használt motor eladójának. Számvitelileg és adózási szempontból védhető ez a megoldás?

Kérdés: Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén? A teljesítés ideje melyik számlánál mikor van? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a felszólításra átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, aki vagy akinek a nevében harmadik személy értékesíti? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgyat felszólításra nem adja át, a zálogjogosult a végrehajtó által szerzi meg a jogot a zálogtárgyra, és a végrehajtó ezt értékesíti az árverésen? Ha a zálogkötelezett nem ad számlát?