8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
2. cikk / 8 Önszámlázás következményei
Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?
3. cikk / 8 Könyvelés a főkönyvi számlákon
Kérdés: Integrált könyvelőszoftverrel könyvelünk. A számlázóprogramból integrálódnak a főkönyvbe az értékesítésről készült számlák. A negatív előjelű tételek a főkönyvi kartonra nem a hagyományos könyvelést követve, a Követel oldalra kerülnek pozitív összegben, hanem a Tartozik oldalra negatív összegben. Elfogadható-e ez a megoldás? Sérti-e ez a gyakorlat a törvényt?
4. cikk / 8 Eltérő teljesítési időpontok
Kérdés: Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. A szolgáltatásra vonatkozó szerződésből kiderül, hogy a felek havi számlázásban állapodtak meg, fizetési határidőként pedig a tényleges teljesítéstől számított 25. napot jelölték meg. Az Áfa-tv. szerint ez esetben a számlában a teljesítési időpontnak meg kell egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelünk az ez évben kibocsátott szolgáltatásokról olyan számlát állított ki, ahol a számlakiállítás kelte a hónap utolsó napja, teljesítési időpont a hónap utolsó napja, fizetési határidő a hónap utolsó napja + 25 nap. Ezeket a számlákat a hónap utolsó napjával könyveltük. Mi módon javíthatnánk az eddig kibocsátott számlák dátumait?
5. cikk / 8 Áfa könyvelése, eltérő teljesítési időponttal
Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?
6. cikk / 8 Általános számla készpénzes számla helyett
Kérdés: Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?
7. cikk / 8 Helyesbítő vagy sztornószámla
Kérdés: A gépi számlázóprogramnak kell tudnia kiállítani helyesbítő számlát és sztornószámlát is? Véleményem szerint a hiba mennyisége dönti el, hogy helyesbítenem kell a számlát, mert az adótételekben hiba van, vagy sztorníroznom kell, mert pl. a címet elrontottam. Mind a helyesbítésnél, mind a sztornónál az eredeti teljesítés időpontjára kell tudnia a programnak a bizonylatot kiállítani?
8. cikk / 8 Téves túlszámlázás rendezése
Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?