Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...állíthat ki, operatívlízingdíj-korrekció címen semmilyen összeget nem számlázhat! (A kérdés szerint számlázott, az utólag történő számlázás – az adott esetben, az adott jogcímen – ellentétes a jogszerűségi követelményekkel.)A kérdésben leírtak alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakkal részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 301. számában a 6208. kérdésre adott válaszban. Az azóta eltelt időszakban, 2014. március 15-ével hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (az új Ptk.), amelynek 6:155....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Vételi jog alapítása

Kérdés: Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítójának a vételi jog ellenértékét, kétmillió forintot a vételi jog jogosultja köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy él-e a vételi jogával. Kérem álláspontjukat ennek az ügyletnek az adóra (áfa, számlázás), illetve számviteli elszámolására vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően a Ptk. vonatkozó előírásaiból kell kiindulni. Ha a tulajdonos másnak vételi jogot enged (ez legyen "A" társaság), a jogosult (a "B" társaság) a dolgot (itt az ingatlant) egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.