Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kimutatnia, feltételezve hogy a bérleti időszak végén az ingatlan piaci értéken számlázásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Előre fizetett bérleti díj, utólag fizetett közüzemi szolgáltatás

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. Az ingatlan közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőóráit a bérbeadó a tárgyhót követő hónap 5-ig leolvassa, majd a tényleges igénybevétel alapján a fogyasztást továbbszámlázza a bérlő részére, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig köteles megfizetni. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell szabályosan számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve a számviteli elszámolásra is. Az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat szíveskedjenek ismertetni!
Részlet a válaszából: […] ...követő hó 5-éig aközüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőórákat leolvassa, számláz a bérlőfelé, feltételezhetően még a számlázás hónapjának a 15. napjáig terjedőfizetési határidővel. Ez esetben a számviteli és az áfaelszámolás – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Sportegyesületi beruházás áfája

Kérdés: Az építőipari tevékenységet folytató társaság olyan fővállalkozói szerződést kötött egy sportegyesülettel, amely építési hatóság által engedélyköteles építmény megvalósítására irányul. A sportegyesület – a tevékenysége jellegénél fogva – tárgyi adómentes tevékenységet folytat. A fővállalkozó az építőipari munkák egy részét alvállalkozásba adja. Az alvállalkozók fordított adózási számlát bocsátottak ki. Kérdésem, hogy ügyfelemnek áfával növelt összegben kell számláznia a sportegyesület felé tevékenysége ellenértékét? Az alvállalkozók fordítottan adóznak, vagy az ő vonatkozásukban is az egyenes adózást kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...bevallania egyrészt az alvállalkozók által benyújtott számlákalapján, másrészt a megrendelő sportegyesület felé történő továbbszámlázáskor.Az alvállalkozók számlái alapján bevallott áfát a fővállalkozó előzetesenfelszámított áfaként levonásba is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.
Részlet a válaszából: […] ...Szt.[3. § (4) bekezdés 1. pontja] szerinti követelménynek. Ehhez az szükséges, hogya külön szerződésből megállapítható legyen, a számlázásra kerülő szolgáltatásoka tényleges igénybevétel nagyságának megfelelően történnek, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti díjat, amelynek összegében, feltételeiben afelek szabadon állapodhatnak meg. A szerződés a számviteli, a szerződésszerinti számlázás követelményeinek azonban csak akkor felel meg, ha annakalapján kiszámítható, utólag is ellenőrizhető módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.