Utazási iroda iparűzésiadó-alapja

Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás akkor minősül közvetített szolgáltatásnak, ha egyfelől tartalma szerint az, másfelől pedig ezt alátámasztja a megfelelő számlázási gyakorlat is. Tartalma szerint közvetített egy beszerzett szolgáltatás akkor, ha azt az adóalany a megrendelőjével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Alvállalkozó vagy szolgáltató?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést annak érdekében, hogy a válasz során érzékeltessük, nem az elnevezés, hanem a tartalom a fontos az elszámolás, az adóalap meghatározása során.Az alvállalkozó igénybevételét sok formában használják. Valójában csak az építési-szerelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Árrés után fizetendő áfa elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 57. számában az 1186. kérdésre adott válaszuk nem egyértelmű számomra. Miért az egyéb ráfordítások között kell a fizetendő áfát elszámolni, és miért nem az árbevételt kell azzal csökkenteni? A válasz különösen fontos a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához.
Részlet a válaszából: […] ...K 454), illetve az igénybe vett szolgáltatás költségében (T 52 – K 454), vagy ha az közvetített szolgáltatásnak minősül, annak továbbszámlázásakor az eladott (közvetített) szolgáltatások értékében (T 271 – K 454, továbbszámlázáskor T 815 – K 271) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor tudja és olyan arányban közvetített szolgáltatásként a neki kiszámlázott víz-, gáz-, áramdíjat elszámolni, ha a bérlő felé a számlázás az adott szolgáltatásra jellemző módon mért mennyiségben, a mért mennyiség alapján megállapított értéken történik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.