Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingjének áfája

Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül a személygépjármű piaci értékén (eladási árán), függetlenül attól, hogy maradványértéket kikötöttek-e vagy sem. A számlázás elsősorban a lízingbe adót terhelő kötelezettség azért, mert a lízingbe adónak a számla mint bizonylat alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Cég által cégnek adott tagi kölcsön

Kérdés: Cégünk az általa több éve alapított cégnek folyamatosan biztosít tagi kölcsönt. El kell-e számolnunk bevételként az alapított cégnek számlázott kamatokat, és az hogyan befolyásolja a társasági adó alapját? Lehet-e mellőzni a kamat számlázását? Megfelelő-e a kamat elszámolása, ha az az alapkamattal történik?
Részlet a válaszából: […]  A kamatfizetési kötelezettségre és részben annak mértékérevonatkozó szabályok diszpozitívak. A szerződéses szabadság elvével összhangbana felek a törvényben meghatározott kamat mértékétől mindkét iránybaneltérhetnek, azaz szabadon köthetnek ki akár magasabb, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...jár (mint a lakásszövetkezeteknél).Ha az előbbiek szerinti bérbeadás (a közös költségek, afelújítási költségek kiszámlázása) adóköteles, akkor az ennek érdekében történtbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Devizaalapú lízingszerződés

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...készült, ez utóbbi devizaértéketindokolt a lízingelt targonca miatti kötelezettséghez hozzárendelni. Ha az áfateljes összegében a számlázást követően pénzügyileg rendezésre került, akkor akötelezettség forintértéke azonos a tárgyi eszköz bekerülési értékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Visszavásárolt hibridkukorica-vetőmag elszámolása

Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadottszámlában rögzített értéken. A társaság és a kht. közötti adásvételi szerződés alapján a társaságáltal történt számlázás a hivatkozott számviteli törvényi előírásokkalösszhangban volt, így a számlázott ellenértéket – áfa nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Kamatközlő levelek aláírása

Kérdés: Társaságunk a szolgáltatótevékenységéről számítógépes úton, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben állítja ki a számlákat, a számlázási rendszer által számított és a rendszerbe bevitt, ellenőrzött adatok alapján. Ezért az Szt. szerint mentesült az aláírási kötelezettség alól. A késedelmesen fizető ügyfeleink részére kiállításra kerülő kamatközlő levelek ugyanezen számítógépes program alapján, de a program más alrendszere által nyilvántartott adatok alapján kerülnek előállításra. A kamatközlő levelek aláírásánál hogyan kell eljárnunk? Alá kell-e írni, és ha igen, kinek?
Részlet a válaszából: […] A számla-aláírási kötelezettség alóli mentesülés lehetőségét az Szt. 2003. december 31-ig szabályozta a kérdésben leírt módon. 2004. január 1-jével ez a lehetőség hatályon kívül helyezésre került, megszűnt az Szt.-nek az az előírása, amely előírta a számlák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Tenyészsertés bérbevételének elszámolása

Kérdés: Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell, hogy milyen szerződést kötöttek akkor, amikor a növendék állatnak minősülő tenyészsüldőket átvették.Ha pénzügyilízing-szerződést kötöttek, akkor a lízing időtartama alatt lízingdíjat kell fizetni, amelynek egy része a bekerülési érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.