Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: Társaságunk egyik beszállítójával időszakonkénti elszámolásban állapodtunk meg. Az elszámolás 21 naponta történik. Több esetben előfordul visszáru a szállító felé. A szállítónk ebben az esetben a számla kiállításánál teljesítési időpontként a tényleges visszavétel napját írja a számlára. Akonkrét eset:
– eredeti számla kelte: 10. 14., teljesítés időpontja: 11. 04., fizetési határidő: 11. 04.
– módosító számla kelte: 10. 16., teljesítés időpontja: 10. 16., fizetési határidő: 11. 06.
Az áfabevallásban az eredeti számla a 11. havi bevallásba kerül, a korrekciós számla teljesítési határideje 10. hó. A korrekciós számla teljesítési határideje megelőzi az eredeti számla teljesítési idejét. Helyesen járok el, ha mindkét számlát a 11. havi áfabevallásban szerepeltetem?
Részlet a válaszából: […] ...felértékelődésében jelenik meg, a készletek felértékelése pedig ellentétes a tételes számviteli előírásokkal.Az eredeti vevő a visszaszámlázással, a nem valós értékesítéssel árbevételt fog kimutatni, amit a helyi iparűzési adó alapjánál számításba kell vennie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben hivatkozott válaszban részletesen indokoltuk,hogy a mérlegfordulónapig bezárólag történt teljesítésekről a számlát – aszámviteli előírások figyelembevételével – a számla kibocsátójánál csak avevővel, a számla címzettjénél csak a szállítóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt termékértékesítés csak a számvitelielőírások szerint minősül termékexportnak, az Áfa-tv. szerint nem termékexport,hanem adómentes Közösségen belüli termékértékesítés levonási joggal.Mind az Szt., mind az Áfa-tv. szerinti elszámolás igényli,hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Termékben adott engedmény

Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?
Részlet a válaszából: […] ...kell eljárni, azaz meg kell fizetni az ingyenesen átadott termékforgalmi értéke alapján az áfát. Hogy miként történik ennek a számlázása, arraa számviteli elszámolásra vonatkozó előírások ismertetése során utalunk.A számviteli elszámolást kapcsoljuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: 2003 júliusában adásvételi szerződéssel a tulajdonunkat képező ingatlanunkat eladtuk 3,5 millió forintért. Előtte a vevő 1,5 millió forint foglalót adott, júliusban 1 millió forint vételárrészletet fizetett, a fennmaradó részt 2004 májusában köteles megfizetni. Mikor állítsuk ki a számlát, és mikor vezessük ki a könyveinkből? Az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta (a vevő azt a saját költségén felújítja), de az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Mennyiben változik a helyzet, ha a vételárból 1 millió forint a telek, 2,5 millió forint a gazdasági épület, és nem rögzítették, hogy a foglalót és az első részletet mire fizették?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalót – a fentiekben leírt módon – kell figyelembe venni. A kérdésben megfogalmazottak szerint a vételár első részletét a vevő a számlázással egyidejűleg fizeti meg, azzal már a követelés összegét kell az eladónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan utólag adott engedmény elszámolásának új előírásait részletesen ismertetik a Számviteli Levelek 1. számában, a 8. kérdésre adott válaszban. Miként volt ez 2000. december 31-ig szabályozva? A 2000. évi forgalom után utólag adott engedményt (bónuszt) melyik időszakra kell elszámolni, ha a pénzügyi teljesítés 2001-ben volt?
Részlet a válaszából: […] ...az utólag adott engedményről a vevő állítja ki a számlát, az ellentétes a számviteli törvénynek, az áfatörvénynek a számlázásra vonatkozó előírásaival. Az eladó által utólag adott engedménynél a vevő sem termékértékesítést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Exportbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított exportot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...ezen keresztül a termékexport közvetlenül a megbízó és a harmadik személy külföldi vevő között jön létre. Ilyenkor a 0 kulccsal való számlázásra csak a megbízó jogosult. A megbízott ügynöki szolgáltatást nyújt a megbízónak, melynek díját önálló adóalapként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.