6 talált cikk a szamviteli , előleg , könyvelés , teljesítés , kiállítás , étel (áfa) , áfa könyvelése , számlázás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Saját fejlesztésű ügyviteli szoftvereket forgalmazunk havi, negyedéves és éves díjfizetéssel. Az ügyfél a programbérleti díj megfizetésével csak használati jogot szerez. A programok különböző regisztrációs időszakokra bérelhetők, melyek megfelelnek a díjfizetési időszakoknak. A számla mindig az időszak elején kerül kiállításra. A regisztrációs időszakot kell értelmeznem számviteli teljesítésnek? Az időszak eleje vagy vége a konkrét számviteli teljesítési nap a könyvelésben? A szerződésbe beírhatom-e, hogy a számla kelte a számviteli teljesítés, mivel akkor már rendelkezésre áll a program használata arra a negyedévre, amiről a számla szól? Ha esetleg a regisztrációs időszak 2023. július 1-től tartana 2024. június 30-ig, és a számlát július elején állítom ki, akkor is lehetne a kelte a számviteli teljesítés napja, vagy akkor már elhatárolni kell? Hogyan kell könyvelnem akkor, ha már decemberben kiállítom a következő év első negyedévéről a számlát? A könyvelés nem manuális, ezért az elhatárolás körülményes, persze ha csak az szabályos, akkor nem kérdés, de hogyan lehetne megoldani máshogy az áthúzódó időszak számlázását és könyvelését, ha a számla kelte, mint számviteli teljesítés, nem járható út? Valamint az elhatárolás a bevételre vonatkozik, de mi a helyzet a vevővel, azt mikor kell kimutatni a mérlegben mint követelést? Az Áfa-tv. szerinti teljesítésre az Áfa-tv. 58. §-a szerint járnék el.

Kérdés: Egy gazdasági társaság ügyfelei olyan szolgáltatást nyújtanak, amelynek a díjazása bizonyos teljesített forgalomhoz kötött. A szolgáltatás díjának az alapját képező forgalmi adatok a tárgyévet követően állnak rendelkezésre. Év közben 4 alkalommal történik előrefizetés számla alapján, amelyet ún. előre fizetett díjként, előlegként számolnak el. A tárgyévet követően a végleges adatok birtokában megtörténik a tényleges szolgáltatási díj és az előre fizetett díjak elszámolása. Az elszámolószámla kiállítása mindig a tárgyévet követően történik, és a fizetési határidő is a tárgyévet követi. Ha több az előre fizetett díj, mint a ténylegesen járó díj, akkor negatív előjelű a számla; ha kevesebb az előre fizetett díj, mint a ténylegesen járó díj, akkor normál, pozitív előjelű a számla. A felek az Áfa-tv. 58. §-ának szabályai szerint számolnak el egymással. Milyen időponttal kell az évet követően kiállított elszámolószámla tételeit elszámolni? Mikor, milyen időpontban kell könyvelni a számlában előre fizetett díjakat? A számla pénzügyi rendezésével egy időben vagy az elszámolószámla számviteli teljesítési időpontjában, ami a tárgyév utolsó napja? A ténylegesen teljesített szolgáltatási díjat, amely a díjfizetés előtti évre jár, a tárgyév utolsó napján számolják el. Elhatárolásként kell-e elszámolni és könyvelni az utólagosan kiállított számlákban szereplő díjakat, vagy le kell könyvelni a számlákat a tárgyévre?

Kérdés: Belföldi vevő részére 100.000 eurós számlát kell kiállítani. Az előleg 50,8 ezer euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100.000 euró + áfa, ebből lejön az előleg 40.000 euró + áfa, a számla összege 60.000 euró + áfa. 16.200 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB hivatalosan közzétett árfolyamán. Milyen árfolyamon kell könyvelni az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100.000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?

Kérdés: Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?

Kérdés: Szövetkezetünk Szlovákiába értékesített kukoricát 229 euró/tonna áron. Az adásvételi szerződés kelte: 2011. április 13., az áruszállítás időpontjai 2011. április 18. és május 6. között. Teljesítési hely: az eladó telephelye. Az áru ellenértékének az elszámolása euróban történik. Az áru elszállítandó tételének ellenértékét a vevő a szállítás előtt a célországba befizeti, ezt követően, a pénznek a bankba történő megérkezése után történhet az adott tétel szállítása. A kérdés 11 időpontot tartalmaz az euróutalásra és 11 időpontot a szállításra. Hogyan kell a leírt kukoricaeladást számlázni és könyvelni? A számlán mi lesz a kiállítás időpontja, a teljesítés időpontja és a fizetési határidő?

Kérdés: 100 000 eurós vevőszámlát kell kiállítani. Az előleg 48 000 euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100 000 euró + áfa, ebből lejön az előleg, 40 000 euró + áfa, a számla végösszege 60 000 euró + áfa. A 12 000 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB-árfolyamon. Milyen árfolyamon könyvelem az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100 000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?