Jogdíj vagy felhasználási díj

Kérdés: Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?
Részlet a válaszából: […] ...kell a tárgyév költségei között elszámolni. (Az előállítónak tárgyévi bevételként kell számláznia, akkor is, ha a számlázás a mérlegfordulónap után történik!) A tárgyévre történő elszámolást mind az előállítónál, mind a forgalmazónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Kft.-nk személygépkocsi-értékesítéssel, a gépkocsik javításával, valamint alkatrészeladással foglalkozik. Számítógépes programmal kerül sor az anyagok, az alkatrészek, a gépkocsik tételes bevételezésére, egyedi nyilvántartással. Az értékesítés, a javítások kiszámlázása is ugyanezen programmal történik. A raktárkészletet is kezeli a program. A könyvelőiroda a főkönyvi könyvelést saját programmal végzi, a bejövő összes számlát azonnal elszámolja az 5., illetve a 8. számlaosztályban, arra hivatkozik, majd a leltár alapján év végén fogja a tényleges felhasználásra helyesbíteni. Helyes-e a könyvelőiroda gyakorlata?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a könyvelőiroda nem az Szt.követelményeinek megfelelő számítógépes programot használ, így – az adottesetben – a könyvelőiroda főkönyvi könyvelése az Szt. tételes előírásaival semegyeztethető össze.Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Építési-szerelési munkák önköltségének megállapítása

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?
Részlet a válaszából: […] ...megalapozottságára, megbízhatóságára. Nem teljes körű utókalkuláció esetén a befejezetlen (amérlegfordulónapig még kiszámlázásra nem került) építési-szerelési munkaközvetlen anyagköltségébe tartozó vásárolt anyagokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Közvetített szolgáltatás könyvelése

Kérdés: A közvetített szolgáltatások, az alvállalkozói teljesítmények értékét év közben kötelező-e a készletszámlán átvezetni, ha egyébként év közben nem vezetünk készletnyilvántartást, közvetlenül a 8. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] ...a 8. számlaosztályban történő elszámolása – a dokumentálás mellett – azt is feltételezi, hogy a megrendelő felé történő továbbszámlázás a ráfordításkénti elszámolással egyidejűleg megtörtént.Az új Szt. 69. §-ának (2) bekezdése csak közvetetten utal arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.