6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Devizás bérleti díj kifizetése magánszemélynek
Kérdés: Cégünk a 2023. évben adószámmal nem rendelkező magánszemélytől bérelne lakást iroda céljára. A bérleti díj a szerződés szerint euróban kerül meghatározásra. Ismereteink szerint cégünknek ebben az esetben kifizetőként havonta meg kell állapítani az adóelőleget, levonni és befizetni az adóhatóság részére. Az adóelőleg alapjának meghatározása 10%-os költséghányaddal történik, a nettó bérleti díj megfizetésére euróban kerül sor. A bruttó bérleti díj és az adóalap forintban történő meghatározásakor milyen árfolyamot kell használnunk? A nettó bérleti díj forintban történő meghatározását követően milyen árfolyam alapján szükséges azt euróra visszaváltani, hogy el tudjuk utalni a bérbeadónak? Mindezek megállapítása melyik pontos jogszabályhely alapján történik?
2. cikk / 6 Törzstőke befizetése devizában
Kérdés: Cégünk alapításakor, 1991-ben a törzstőke devizában történő befizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet az akkori számviteli szabályok szerint tőketartalékként könyveltük. Kérdésünk: a jelenlegi számviteli szabályok szerint hova könyveljük az akkor keletkezett árfolyam-differenciát?
3. cikk / 6 Gépkocsivezetők külföldi napidíja
Kérdés: Cégünk közúti szállítást végez külföldön, hatósági engedéllyel rendelkező járművekkel. A tehergépjárművet és a személygépkocsit munkavállalók vezetik B kategóriás vezetői engedéllyel. A munkavállalók részére kiküldetési rendelvény alapján fizethető-e 25 eurónak megfelelő összegű külföldi napidíj adómentesen? A 25 eurónak megfelelő összeget az Szja-tv. 5. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján kell forintra átszámítani? Személygépjármű esetében a saját gépkocsi használata után átalány alapján fizetjük az üzemanyagot. Ez esetben fizethető-e külföldi napidíj?
4. cikk / 6 Devizában kiállított számla áfájának árfolyam-különbözete
Kérdés: Belföldi szállítótól anyagot vásárolunk devizáért. A számla nettó összege 100 000 euró, az áfa 20 000 euró, a bruttó összeg 120 000 euró. A szállító által használt árfolyam 249,85 Ft/euró, a számlán feltüntetett áfa összege 4 997 000 Ft. Számviteli politikánk szerint a számlavezető bankunk eladási árfolyamát használjuk, ami az adott esetben 253,35 Ft/euró. Ezzel az árfolyammal számolva az áfa összege 5 067 000 E Ft. Az árfolyam eltéréséből adódó 70 000 Ft áfakülönbözet a beszerzési ár része, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításának minősül?
5. cikk / 6 Német fióktelep könyvelése, adózása
Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
6. cikk / 6 Külföldinek számlázott jutalék
Kérdés: Egy hazai cég belföldön egy külföldi céggel megállapodást kötött. A megállapodás értelmében belföldön minta utáni árubemutatót tart, igény szerint rendelést vesz fel, és azt továbbítja megbízójának, maga értékesítési tevékenységet nem folytat. Tevékenységéért jutalékot számláz 2000 euró értékben. Devizás tételét az Áfa-tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a számla kibocsátásának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán számolja el bruttósított összegben, 20 százalékos áfatartalommal. A külföldi partner a kibocsátott számlát nettóként kezeli. Helyesen jár-e el a magyar cég, ha a kimenő számlában egyösszegű eurót tüntet fel, és a bruttósított összegből a 20 százalékos áfát befizeti?
