Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...a T 413 – K 4792 könyvelési tétellel.Magánszemély tulajdonosoknál a törzstőke leszállításakor az őket megillető összegeket (a 4792. számlán tulajdonosonként előírt összegeket) össze kell vetni üzletrészeik (törzsbetéteik) szerzési értékének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Korábban jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék

Kérdés: Alapítókkal szembeni kötelezettségként mutatjuk ki a 2016. év előtti jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. A 2016. évi változások következtében mi lesz ennek a sorsa? Kötelezettség marad, vagy vissza kell vezetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéken, az áfa felszámításával milyen eszközt ad át a tulajdonosnak a kötelezettsége fejében. (Könyvelés: az átadott eszköz számlázott ellenértéke követelésként a tulajdonossal szemben: T 311 – K 91-92, 467, az átadott eszköz könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] ...megnyitni,– a vagyoni eszközök kiadását, a kötelezettségek rendezését a számviteli törvény előírásai szerint bizonylatolni (számlázni, az átvételt elismertetni),– azt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, majd– a vagyoni eszközök kiadása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] ...forintban. E forintösszeget elosztva az euró kifizetéskori eladási árfolyamával kapjuk meg a kifizethető euróösszeget. Mivel az euró-devizaszámla szerinti árfolyam jellemzően eltér a kifizetéskori, a számlavezető bank szerinti eladási árfolyamtól, indokolt egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Árfolyam-különbözet fedezete

Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni 100 eurós tartozását. Milyen hatása volt ennek azeredményre?– a beszerzés könyvelése közvetlenül az elábészámlára: T 814- K 454, 100 euró 245 Ft/EUR-ral = 24 500 Ft,– az eladás könyvelése közvetlenül a deviza-betét-számlávalszemben: T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...tartósan átengedi, és az átengedésért díjat kér. A tartóshasználati, üzemeltetési, kezelési jog átengedéséért felszámított díjatszámlázni kell, a számlázott összeg áfát nem tartalmazó értékét pedigárbevételként kell elszámolni. A probléma az, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésére átadott eszközöket az átadás-átvétel időpontjában azok piaci értékén – az általános előírások szerint – számlázni kell (jellemzően árbevételkénti és követeléskénti elszámolással), majd azt össze kell vezetni a részvényesekkel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Egyéni vállalkozás megszűnése, betéti társaság alapítása

Kérdés: Megszűnt egyéni vállalkozás esetén mi a teendő a vállalkozás megszűnéséig beszerzett tárgyi eszközökkel abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó betéti társaságot alapított az egyéni vállalkozás megszűnte után? Az egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt.
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni. Az ingó dolog szerzési értéke a vásárlásról szóló szerződésben, csereszerződésben feltüntetett összeg, vagy a számla, nyugta, elismervény szerinti összeg.Az Art. 23. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján soron kívüli bevallást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.