Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...adott válasszal hozzájárulni.2019. január 1-jétől a munkáltató által adott juttatások közül Széchenyi Pihenő Kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül (változatlan összeggel) béren kívüli juttatásnak, továbbá változás nélkül– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Munkakörhöz szükséges tanfolyam, előadás

Kérdés: A kft. munkavállalóját a munkaköréhez szükséges tanfolyamra, előadásra küldi el. Az iskolától kapott számlán szerepel az oktatás, valamint az étkezés költsége is. A cég elismerheti-e költségként az oktatás árát? Értékhatárhoz van-e kötve? Az étkezés összegét a munkavállaló részére természetbeni juttatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...– mint a továbbképzés költsége – adómentesen elszámolhatóelismert költségként (igénybe vett szolgáltatás) a kft. nevére szóló számlaalapján.Más a helyzet az étkeztetés áthárított költsége összegében.2011. január 1-jétől már nincs természetbeni juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...NYESZ számlávalkapcsolatos fontosabb tudnivalók a következőkben foglalhatók össze.A nyugdíjasévekrevaló felkészülés ösztönzésének eszköze a nyugdíj-előtakarékossági számla,amelyet külön törvényben meghatározott módon és feltételekkel lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Eltérő mértékű étkezési hozzájárulás

Kérdés: A belföldi kft.-nek 20 alkalmazottja van. A munkahelyi étkeztetésüket a kft. úgy oldja meg, hogy kihordásos ebédet rendelhetnek. Két cég kínálatából választhatnak. A cégek hetenként adnak át a társaságnak számlát az ebédekről. Személyenként kigyűjtjük havonta, hogy ki mennyit, milyen értékben ebédelt, és abból 12 ezer forintot adómentes étkeztetésként kezelünk, az azt meghaladó összeget pedig leadózzuk. Vannak olyan munkavállalóink, akik nem így ebédelnek, ők utalványt kapnak 10 ezer forint értékben havonta, amelyből 6 ezer forintot adómentesként kezelünk, az azt meghaladó részt leadózzuk. Megfelelő-e ez a gyakorlat az adómentes étkeztetés elszámolásához?
Részlet a válaszából: […] ...leírt módon történő, differenciáltétkeztetésikedvezmény-nyújtást.Az ebédkihordással foglalkozó cégek áfát is magában foglalószámláit az egyéb személyi jellegű kifizetések között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Étkezési hozzájárulás meleg étel házhoz szállítása esetén

Kérdés: Társaságunk – az arra igényt tartó dolgozók részére – meleg ebéddel szolgál, amit a meleg ételt házhoz szállító társaságtól szerzünk be, ez a társaság szállítja telephelyünkre. Az ételt a dolgozók a társaság étkezőjében fogyasztják el. A melegétel-szolgáltatásról hetenként számlát kap a társaság. Ez az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.17. pontja alapján 6000 Ft-ig adómentes természetbeni juttatásnak minősül? Mi a helyzet akkor, ha az ételt dolgozóink a szolgáltató éttermében fogyasztják el?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kifizetések között kell elszámolni. A munkavállalókra továbbterhelt összeget mint közvetített szolgáltatást kell a dolgozóknak kiszámlázni, árbevételként kimutatni, maximum az árbevétellel azonos összegben a továbbhárított étkeztetés bekerülési értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Étkezési utalvány és üdülési hozzájárulás

Kérdés: Jár-e az étkezési utalvány annak, aki több hónapon keresztül táppénzen van? Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva is igénybe lehet-e venni adómentesen, vagy csak üdülési csekk formájában?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a mentesség egyikre nem áll fenn, és akkor azt munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni.Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva nem lehet adómentesen igénybe venni, ez csak üdülési csekk formájában lehetséges. (Az üdülési csekkről bővebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Családi gazdaságok áfaszabályai

Kérdés: Mit jelent áfa szempontjából az egységes adózási mód választása? A családi gazdálkodó az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik-e? Szükséges-e, hogy a családtagok közül legalább egynek legyen adószáma?
Részlet a válaszából: […] ...családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja köteles ugyan értékesítéseiről számlát adni, de a kapott pénzből áfát fizetniük nem kell, és a beszerzéseiket terhelő áfát sem igényelhetik vissza....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.