Vissza nem térítendő pályázati összegek elszámolása

Kérdés: Cégünk 70 millió forint feltételesen vissza nem térítendő pályázati összeget nyert, amelyet 234 dolgozó képzési költségére, kieső munkaidőre járó bértámogatásra, projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költségekre kaptunk. A nyert összegből a bankszámlánkra megérkezett 40 millió forint, ami a pályázati dokumentum alapján a képzési költség, valamint a projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költség. A projekt időtartama: 2023. 10. 01. – 2025. 03. 31-ig tart, amely időszak alatt a kieső bér összegét havi jelentéseink alapján fogják folyósítani, a maradék 30 millió forint összegben. Az idáig érkezett 40 millió forint előleget a kötelezettségek között tartjuk nyilván. Ez így helyes? El kell határolnom az egyéb bevételek közé, vagy itt kell maradnia a véglegessé válásig? Hová kell könyvelnem az érkező kieső időre járó támogatásokat, amelyek havi ütemezés szerint érkeznek? Az érkező projektlebonyolítási költségszámlák könyvelése után, a költségek és bevételek egyezőségének biztosítására kell bármilyen rendező tételt könyvelnem? Hiszen így ebben az évben terheli a projektköltség az eredményt, de a pályázati pénz előlegen van, és nem bevételen. Mindezeket hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésének elfogadása időpontjairól a kérdező nem írt. Ezért a válaszban feltételezésekkel kell élnünk.A nyert összegből a bankszámlára megérkezett 40 millió forintot helyesen könyvelték előlegként a kötelezettségek között. Az előlegből olyan összeget lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Többféle támogatás és támogatott eszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk támogatásban részesült a Magyar Falu Program keretén belül. A támogatás célja: kistelepülésen meglévő kereskedelmi üzlet fejlesztése és egyéb szolgáltatás nyújtása. Támogatott tevékenységek:
-Építés/felújítás/akadálymentesítés: átmeneti támogatás, energiahatékonysági célú beruházási támogatás, megújulóenergia-termeléshez nyújtott támogatás jogcímen.
-Eszközbeszerzés: átmeneti támogatás jogcímen.
-Közteher-támogatás: átmeneti támogatás jogcímen.
A támogatást vissza nem térítendő támogatásként, támogatási előleg formájában, egy összegben, utólagos elszámolási kötelezettség mellett átutalással kapta meg társaságunk 2021. 12. 31. napján a fent megnevezett tevékenységekre. A megvalósítási időszak kezdőnapja: 2021. 03. 01. A megvalósítás utolsó napja: 2023. 06. 30. Társaságunk a támogatott tevékenységet és a beszerzett eszközöket a megvalósítási időszakot követő 5 évig köteles fenntartani. A támogatás felhasználásáról a megvalósítási időszakot követő 15 napon belül kötelesek vagyunk elszámolást, beszámolót készíteni, és benyújtani a lebonyolító részére. A fel nem használt, vagy a jogosulatlanul igénybe vett, illetve a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatást, vagy annak egy részét vissza kell utalni. Társaságunk megkezdte az üzletek felújítását, átépítését, az eszközbeszerzéseket. Megérkeztek a szállítói számlák, azok kiegyenlítésre kerültek. Az eszközöket, a lezárult felújításokat, beruházásokat aktiváltuk, elkezdődött az értékcsökkenés elszámolása is. A folyósított támogatást a kapott előlegek között tartjuk nyilván a pénzügyi elszámolás elfogadásáig? Mikor történik a felújításra, építésre, eszközbeszerzésre kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolása? A közteher-támogatások esetén hogyan kell szabályosan eljárni? Kérem segítségüket a fenti gazdasági események kontírozásában!
Részlet a válaszából: […] ...időszakot követően a beszámolót nem fogadták el, függetlenül attól, hogy a támogatás pénzeszközeivel a támogatott jogcímek számláit már kiegyenlítették.Ha a támogatás felhasználásáról készült beszámolót a lebonyolító jóváhagyta egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Kutatás-fejlesztés költségei támogatásának elszámolása

Kérdés: A cím szerinti témával részletesen foglalkozik lapjuk 175. számában a 3670. kérdésre adott válasz, amely azt tartalmazza, hogy amíg a projekt ténylegesen felmerült közvetlen költségei nem haladják meg a kapott támogatás összegét, addig nem aktiválhatók a közvetlen költségek, azok összegével a támogatás halasztott bevételét kell csökkenteni. Ez az elszámolás az Szt. mely előírásából következik, illetve miért tér el az elszámolás a támogatásból beszerzett eszközök elszámolási szabályaitól, ahol a teljes bekerülési értéket aktiválni kell, nemcsak a támogatással ellentételezett összeget? (A két elszámolás eredményre gyakorolt hatása ugyan azonos, de eltérő eszközértéket és passzív időbeli elhatárolásokat eredményeznek.)
Részlet a válaszából: […] ...eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Egyesület támogatása szponzori szerződéssel

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
Részlet a válaszából: […] ...– áfalevonási jogosultság keletkezik.Fentiekre tekintettel a támogatott sportszervezetnek a szolgáltatás teljesítésének időpontjában számlát kell kiállítania arról. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás áfa nélkül számított értéke,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Pályázaton nyert támogatás elszámolása

Kérdés: Nonprofit kft. tevékenysége projektek menedzselése. Önkormányzatokkal közösen nyert pályázat keretében a kft. projektmenedzsmentre nyert támogatást, az önkormányzat pedig beruházási jellegű támogatást nyert. A pályázatok elszámolása benyújtásra került, viszont a mérlegkészítés időpontjáig a támogatás nincs jóváhagyva. A pályázatokban elnyert összeg előlegként szerepel, azonban a költségek ténylegesen felmerültek. Időbeli elhatárolással hogyan tudjuk rendezni azt, hogy az összemérés elve ne sérüljön, és a kft.-nek ebből eredően 2019. évben ne legyen nagyságrendű vesztesége, 2020-ban pedig ugyanilyen összegű nyeresége?
Részlet a válaszából: […] ...venni. Ehhez azonban ezen költségeket a kft.-nek az önkormányzat részére át kell adni. Az átadás történhet úgy, hogy a nonprofit kft. számláz az áfa felszámításával, illetve térítés nélkül átadja menedzsmentszolgáltatásának a közvetlen költségeit. (Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Nyílt végű pénzügyilízing-szerződés keretében orvosi tevékenységet végző kft. személygépkocsit szerez be. Hogyan kell könyvelni a le nem vonható áfát? Előlegfizetés is történt, mely áfatartalommal rendelkezett. Ennek hogyan történjen a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...– az áfa szempontjából – szolgáltatásnyújtásnak minősül. Így a nyílt végű pénzügyilízing-szerződéshez kapcsolódó előlegszámlát is, a részfizetéseket dokumentáló számlákat is úgy kell kezelni az áfa szempontjából, mint amelyek szolgáltatásról szólnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Közvetített szolgáltatás – iparűzési adó

Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
Részlet a válaszából: […] ...csak a változatlan formában nyújtott szolgáltatás lehet közvetített szolgáltatás;– a közvetítés ténye az adózó által kiállított számlából egyértelműen megállapítható legyen (saját és közvetített szolgáltatás nyújtása esetén az egyes szolgáltatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Térítés ellenében átvállalt hitel

Kérdés: A zrt. térítés ellenében átvállalja a kft. banki hitelét. A megállapodás értelmében a kft. egy-két év múlva fogja a kötelezettségét a zrt.-nek megfizetni. Helyesen járunk-e el, ha a kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentjük, a zrt.-vel szembeni kötelezettséget pedig növeljük? Nem kell egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelni a törlesztőösszeget a kft.-vel szembeni követelésként (T 364 – K 384). A kötelezettségvállalást csak a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.A kérdés szerinti "tartozásátvállalás" (a kft. tartozása megfizetésének vállalása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Különbözeti áfa könyvelése előleg esetén

Kérdés: Ügyfelünk használt cikk áfával érintett tevékenységet folytat. A NAV szerint a globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén az adott adómegállapítási időszak összesített értékesítési ár összegében kell figyelembe venni az előleget is. A számítás menetét és adójogi hatásait értjük, számviteli elszámolásukat tekintve azonban tanácsot kérünk: az előleg kifizetésre kerül, a kiállított előlegszámla alapján: T 311 – K 453 és T 38 – K 311. A kapott előleg az adómegállapítási időszak áfaelszámolásakor beszámító tétel, az áfa elszámolásra kerül az árbevétel után: T 911 – K 467, az előleg után T 453 – K 467. Ez esetben a végszámla kiállításakor az előleg beszámítható összege az adóval csökkentett összeg lesz. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az adó könyvelésére vonatkozóan a kérdésben leírtak nem helyesek. A válaszhoz a törvényi előírásból indokolt kiindulni.Az Áfa-tv. 217. §-a alapján az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Elveszett foglaló

Kérdés: A társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt a társaság átutalja a kereskedő számlájára. A társaság ezt nem tudta teljesíteni, emiatt a foglalót nem kapja vissza. Hogyan kell elszámolni a foglalót számviteli és adózási szempontból? A dokumentáláshoz milyen bizonylatok kellenek?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:185. §-ának (1) bekezdése szerint a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. A kérdés szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.
1
2
3
4