24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Értékesítés vagy kártérítés
Kérdés: Cégünk építőipari gépek, egyéb építőipari tartozékok bérbeadásával foglalkozik. Gyakran előfordul, hogy a bérlő úgy hozza vissza a gépet, hogy az sérült, használhatatlan, nálunk selejtnek minősül. Ebben az esetben számlázzuk a bérlő felé az eszköz értékét áfásan. Van még egy esetünk, amikor eltűnik vagy ellopják a bérlőtől az eszközt, és rendőrségi feljelentés és jegyzőkönyv születik az ügyben. Ebben az esetben áfamentesen, mint kártérítést számlázzuk, bizonylatoljuk tovább az eszközt (tudom, hogy a kártérítésről nem kell számlát kiállítani, mivel nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, de a készletnyilvántartó programunkból csak úgy tudjuk kimozdítani). Áfa megítélése szempontjából helyes a két gyakorlat? Ha nem, hogyan kellene kezelni a két említett esetkört? Azaz, ha visszakapjuk az eszközünket, de az sérült, használhatatlan, és ha vissza sem kapjuk, mert eltűnt, ellopták, áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítanunk?
2. cikk / 24 Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja
Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
3. cikk / 24 Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása
Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
4. cikk / 24 Bevallott áfa eltér a számlázottól
Kérdés: Az online számlázás kiterjesztésével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy Önök elképzelhetőnek tartják-e, hogy a belföldi értékesítés áfasorai a bevallásban eltérnek a kiállított számlák értékétől, természetesen az önrevíziós eseteket kivéve? Konkrétan olyan esetekre gondolok, amikor a saját termelésben előállított terméket fesztiválon, egyéb reprezentációs eseményen kóstoltatjuk, vagy vendégül látunk szakújságírókat, partnereket, akiknek bemutatjuk az új vagy már ismert termékeinket. Ezeket a termékeket, mint reprezentációhoz felhasználtakat, úgynevezett belső számviteli bizonylattal írjuk ki a készletről, és vegyes tétellel számoljuk el a piaci ár utáni áfaértéket. Másik eset lehet, amikor a korábban vásárolt termék áfáját visszaigényeltük, de később reprezentációra kerül felhasználásra. Ebben az esetben se kerül kiállításra számla, de az áfát felszámítjuk és megfizetjük.
5. cikk / 24 Bérelt ingatlanon új raktár építése
Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
6. cikk / 24 Közös üzemeltetés költségeinek elszámolása
Kérdés: Közös üzemeltetésnek tekinthető-e egy irodaház működtetése? Az irodaházban az egyes irodák jogi személy tulajdonosainak alkalmazottai, bérlői alapvetően a tevékenységükhöz szükséges vezetői, gazdasági, irodai tevékenységet végzik, termelőtevékenységet nem folytatnak. Az irodaház működtetése során felmerült költségekhez az egyes irodák tulajdonosai hozzájárulnak, de nyereséget nem realizálnak. A közös üzemeltetés értelmezésére nem találtam jogszabályi előírást.
7. cikk / 24 Közösen finanszírozott gépbeszerzés
Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
8. cikk / 24 Elektronikus adatszolgáltatás a számlákról
Kérdés: A NAV online-riporttal kapcsolatosan kérdezem, hogy a cégen belüli ún. belső számlákat is kell-e jelenteni, illetve probléma-e, ha nem tudjuk kihagyni a jelentésből, csak sorszámtartományban különítjük el azokat a többitől. Programtechnikai okok miatt a tárgyieszköz-modulból nem tudunk a vevőnek közvetlenül kiállítani számlát, amely megfelel minden tartalmi és formai követelménynek; ellenben csak számlázás során vezethető ki a modulból a tárgyieszköz-értékesítés okán. Ezért két lépésben oldjuk meg a problémát: kiállítunk önmagunknak egy belső számlát: vevő és szállító is a cég. A könyvelése során ugyanoda könyveljük a bevételt és a ráfordítást is, tehát gyakorlatilag nincs eredményhatás. A számlázómodulból kiállítjuk a tényleges vevőnek a tárgyi eszköz értékesítéséről a számlát, és a normál módon könyveljük. A probléma most is fennáll, de akkor lesz igazán égető, ha össze lesz kötve a számlázás a NAV rendszerével, és azonnal megjelennek a belső számlák adatai is.
9. cikk / 24 Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
10. cikk / 24 Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése
Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
