Leltárkészítés módszerei, követelményei

Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...minden üzleti év mérlegfordulónapjára kötelező a leltározást egyeztetéssel elvégezni.A mennyiségi felvétel a vagyonelemek tényleges megszámlálását, megmérését jelenti. Egyeztetésre akkor kerül sor, ha a leltározás nem valósítható meg mennyiségi felvétellel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Készletdifferenciák könyvelése

Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
Részlet a válaszából: […] ...hiba lehet, ha a szállítóval szemben többet vagy kevesebbet vételeztek be, mint a ténylegesen szállított, vagy a beérkezett szállítmányt számla hiányában nem vételezték be, vagy a raktárból kiszállított készlettel a könyv szerinti értéket nem csökkentették,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Készleteltérések rendezése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a vásárolt és a saját termelésű készletek leltározása során megállapított készleteltérések értékét? Ha az eltérés egy része nyilvántartási, elszámolási hibára vezethető vissza, hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatok kiállításával kell a leltár szerinti értékre helyesbíteni a könyv (a nyilvántartás) szerinti értéket a megfelelő költségszámlával, a saját termelésű készletek állományváltozása számlával, esetleg más mérlegszámlával szemben.Ezek – és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

A saját termelésű készletek többlete

Kérdés: Készletre termelő cég vagyunk. Termékeinket évente négy alkalommal leltározzuk. A leltározás során nemcsak hiány, de többlet is előfordul. A saját termelésű készletek elszámolására csak az időbeli elhatárolás lehetősége mutatkozik. Miért?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatok kiállításával kell a leltár szerinti értékre helyesbíteni a könyv (a nyilvántartás) szerinti értéket a megfelelő költségszámlával, a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben. Ez a könyvelés még nem a leltárhiány,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.