Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...százaléka, mint szociális hozzájárulási adó bevallása (9 374 Ft): T 5611 – K 463-8.Természetesen a külföldre utazás (repülőjegy) számlázott összege, továbbá a külföldön való tartózkodás számlázott szállodai számlája, a helyi utazások igen indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...Ft) 17,5%-a mint szociális hozzájárulási adó bevallása (3780 Ft): T 5611 – K 463-8.Természetesen a külföldre utazás (repülőjegy) számlázott összege, továbbá a külföldön való tartózkodás számlázott szállodai számlája, a helyi utazások igen indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...A felszolgálói díj teljes összegében, továbbá a foglalkoztató által fizetett nyugdíjjárulék is személyi jellegű egyéb kifizetés.Számlaösszefüggések:A kifizetett felszolgálói díj könyvelése, belső bizonylat alapján: T 559 – K 381;– a kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve saját előállításúként kimutatni.Mi legyen a vételár? Nyilvánvalóan a szellemi termék piaci értéke. A magánszemély számlázni nem tud, ezért a vételárat a magánszemély és a kft. közötti megállapodásban kell rögzíteni. A vételár természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...származik, ezért a magánszemélynek kell megfizetni a 27%-os ehót negyedévente.Az adószámmal rendelkező magánszemély szakértő számlaadásra kötelezett, hiszen rendszeres és üzletszerű gazdasági tevékenysége alapján az általános forgalmi adó alanyává válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Illetményfa-juttatás erdőbirtokossági társulatnál

Kérdés: Erdőbirtokossági társulat illetményfa-juttatást ad a tagjainak minden évben, tulajdonrészük arányában. A tagok nyugdíjasok vagy főállásúak. A kitermelést külső cég végzi, számla ellenében, amely után a társaság az áfát visszaigényli. A társulat a vezetőségi tagoknak is fát ad tiszteletdíjként, amelyet nem a tulajdonrész arányában ad ki. Milyen járulék- és áfafizetési kötelezettség terheli a tagokat, illetve a vezetőségi tagokat és a társaságot az illetményfa után?
Részlet a válaszából: […] ...végzi. Akitermelt fát – mint saját termelésű készletet – állományba kell venni,legalább azon az értéken, amelyet a kitermelő cég számlázott, a társulat pedigigénybe vett szolgáltatások költségei között elsődlegesen elszámolt.Természetesen a kitermelt fa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása

Kérdés: Kérem segítségüket arra vonatkozóan, hogy hol érhető el, hogyan teljesíthető a 2011 de­cemberében újrainduló magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása a pénztáraknak! Több nyugdíjpénztár honlapján sem találtam nyomtatványt vagy segédletet erre vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...hanem a magánnyugdíjpénztárhoz kelleljuttatni). A visszalépők tagsági jogviszonya 2012. május 31-ével szűnik meg.E napi egyéni számlaegyenleg képezi a végelszámolás alapját. Az egyenlegkilépési díjjal (1 ezrelék) és tagi kifizetéssel csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Versenybírói díj és költségtérítés

Kérdés: Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, tagságának éves tagdíjfizetési kötelezettségével tesz eleget, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető küldését az országos szakszövetség végzi. A sorsolás alapján kijelölt időpontokra a versenykiírásban megjelölt díjazás alapján a szövetség kiküldi a kijelölt versenybírót, akinek a bírói díja a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli. A bírói díj két tételből áll, a versenykiírás szerint előírt játékvezetői díjból és – vidéki bíróküldés esetén – a költségelszámolásból. A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-20 E Ft közötti összeg/mérkőzés, és ha van útiköltség-térítés, mely vasúti jegyek és készpénzfizetési számla alapján, vagy gépjármű-elszámolás az APEH által közzétett üzemanyagárak alkalmazásával kerül kifizetésre. Kérdések: A kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosított jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás, ha ez alapján nem merül fel biztosítási jogviszony? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Milyen bevallási, levonási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szövetségnek a fenti események szerint abban az esetben, ha a teljes bajnoki idényre a nevezési díj mellett befizetteti a részt vevő egyesületekkel a bírói díjat és a hozzá kapcsolódó járulékokat, majd az idény során a szövetség fizeti ki a bírói díjakat a sorsolás szerinti időpontokban?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha közvetlenül a kirendelő szövetségfizeti ki a járandóságot a versenybírónak, akkor a következő szabályok szerintalakul a járulékfizetési kötelezettség. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g)pontja szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...tagságesetén 1,5 százalék – nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság Nyugdíj-biztosításiAlapot megillető bevételek számlájára, a társadalombiztosítási járulékon belüli5 százalékos egészségbiztosítási járulékot és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Egészségbiztosítási járulék könyvelése

Kérdés: Kérdés. Az egészségbiztosítási járulék a szeptemberi módosítások miatt két részre oszlik: természetbeni és pénzbeni hozzájárulásra, mind a társaságoknál, mind a magánszemélyeknél. A bevallás külön soron kéri ezeket. Szükséges-e a számviteli nyilvántartásban is külön számlaszámra könyvelni ezeket a tételeket? Az APEH az utalást továbbra is egy számlaszámra kéri.
Részlet a válaszából: […] ...sőt a bevallás adatainak az alátámasztásaérdekében indokolt, hogy a társaságnál külön-külön főkönyvi számlárakönyveljék:– a bérjárulékok között (az 561. számlán) azegészségbiztosítási járulékot (ezen belül külön-külön a természetbeni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
1
2