Készletszámlák árfolyama, áfája és számviteli kezelése

Kérdés: Társaságunk élelmiszeripari termékek előállításával foglalkozik, a termékek gyártása belföldi üzemben történik. Az ehhez szükséges alapanyagokat a külföldi anyavállalattól szerzi be, amely devizás számlát állít ki. A számviteli politika alapján folyamatos készletnyilvántartást vezetnek. A könyvelési program nem integrált rendszer, a készlet nyilvántartása külön készletprogramban történik. Kérdésünk az árfolyam helyes kezelésére vonatkozik. A kapott számlán az alábbi dátumok és információk vannak: a számla kelte: 2022. 06. 17., a felrakodás dátuma az anyavállalatnál: 2022. 05. 23., amikor az áru elindul az EU-s tagországból. Az áru kb. 2 nap alatt érkezik be a magyarországi raktárba, a készletre vétel dátuma: 2022. 05. 25. A készletre vétel a beérkezés dátumához tartozó MNB-árfolyamon történik a szállítólevél alapján. A számla könyvelési programban való rögzítésekor a számla kelte szerinti MNB-árfolyamot használjuk, a 2. alapanyagok főkönyvi számlán és az áfabevallásban is ezen árfolyammal szerepel. Mely napi árfolyamot kellene használnunk, hogy megfelelő legyen számviteli szempontból és az Áfa-tv. szempontjából is? A számla könyvelésekor két árfolyamot kellene használni: egyet a számviteli teljesítéshez, ami megegyezik a készletprogramban használttal, és külön az áfához is meg kellene adnunk az árfolyamot, amely a számla kelte szerinti vagy a teljesítést követő hó 15-ei árfolyam lenne? Tudomásunk szerint áfa szempontjából a Közösségen belül termékbeszerzés esetében alkalmazandó árfolyam az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontjában érvényes árfolyam. Az Áfa-tv. 63. §-a (1) bekezdésében foglaltak értelmében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.
Részlet a válaszából: […] ...amely– termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adó megállapításakor (ez az ügylet teljesítését igazoló számla kézhezvételekor, vagy a teljesítést követő hónap 15. napja),– egyéb esetekben a teljesítéskor érvényes.[A b) pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Adott-kapott előleg elszámolása

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
Részlet a válaszából: […] ...hányadában, a szerződésben meghatározott időpontban előleget fizet (utal át) az eladónak, a szolgáltatást nyújtónak a bankszámlájára.A vevő ad tehát előleget, az eladó pedig kap előleget.A vevőktől előleget kapó (a jövőbeni eladó) az Áfa-tv. 159...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Mikrobeszámolót készítő vállalkozó valutakezelése

Kérdés: A valutakezelésről szeretnék tájékoztatást kapni, mind az Áfa-tv., mind az Szt. szempontjából, példával illusztrálva. Szállítói számla készpénzben való kiegyenlítésénél helyesen járunk el az átlagáras könyveléssel? Két hónappal később érkező számlánál a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kifizetés a számla beérkezése előtt megtörtént? Utalásos jóváíró számla esetében nem történik visszautalás, csak készpénzben levonás egy későbbi számla összegéből? Mi a helyes eljárás az árfolyamok tekintetében, és keletkezhet-e árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatás értékének meghatározásához az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamát kell alkalmazni. A szállítói számla a termék, a szolgáltatás beszerzését dokumentálja, így az azon szereplő ellenérték kiegyenlítésekor az átlagáras...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Valutában kiegyenlített importbeszerzés

Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?
Részlet a válaszából: […] ...átadott valutát a kiadás napján érvényes választott devizaárfolyamon kell a kiküldöttel szembeni követelésként kimutatni a valutaszámla csökkenése mellett (T 3613 – K 389 és T 389 – K 382). A valuta könyv szerinti árfolyama és a kiadáskori érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] ...meglévő devizaárfolyamot kell alkalmazni. Általában a szerződés szerinti teljesítéskori, az Áfa-tv. 58. §-ában említett esetben a számla kibocsátásakori, fordított adózásnál a számla kézhezvételekori, az ellenérték megfizetésekori, illetve a teljesítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Devizavételi, -eladási árfolyam használata

Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...de van devizában felmerült kifizetése, amelyhez a devizát a banktól kell megvennie.Ha például euróban szerződött, euróban számlázott, és a vevő által euróban kifizetett számla szerinti eurót kapott, mert a kötelezettségei teljesítéséhez nem euróra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Euróban fennálló követelés beszámítása a forintkötelezettség teljesítésébe

Kérdés: Szeretném megtudni, tiltja-e törvény, határozat, hogy a vevő által kiállított devizaszámlát ugyanezen féltől, mint szállítótól forintban befogadott számlát a cég kompenzáljon? A másik fél álláspontja, hogy nem tudja elfogadni a kompenzációt. Mi a kompenzáláskor annak a számlának az árfolyamával számoltunk, amelyiknél hamarabb van a teljesítés időpontja.
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy az értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ellenértékéről a számlát a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a szerződés szerinti teljesítés időszakában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Devizában adott-kapott előleg

Kérdés: Sokat foglalkoztak már a devizában adott és kapott előlegek elszámolásával és az alkalmazandó árfolyammal. Egyik válaszban sem térnek ki azonban a következőkre: Ha az egyik fél nem utal elő­leget, az csak másnap íródik jóvá a másik fél bankszámláján, emiatt a másik fél által kiállított elő­legszámla a másnapi teljesítési dátumot és árfolyamot fogja alkalmazni, itt már biztosan keletkezik árfolyam-különbözet. Ha az előleget utaló fél a devizában vezetett bankszámlájáról utalja az előleget, akkor a bankszámlájáról könyv szerinti árfolyamon könyveli az utalt összeget, ami biztosan nem egyezik meg az utalás napjára választott MNB-árfolyammal, itt is keletkezik árfolyam-különbözet. Lehetséges, hogy az előlegszámlát nem kellene könyvelni? (A legtöbb könyvelőprogramban az áfa alapja és az áfa összege nem válik el egymástól!) Milyen árfolyamon kell kimutatni az előleget, év közben és az év végi értékeléskor?
Részlet a válaszából: […] ...A válaszban a kihagyottrészekre is visszatérünk. A választ nem a kérdések sorrendjében adjuk meg.Kell-e könyvelni a devizában adott előlegszámlát? És haigen, milyen időponttal, milyen árfolyamon?A devizában adott előleget, mint minden gazdasági eseményt,könyvelni kell. Az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

CTI Business devizaárfolyam használata

Kérdés: A társaság a devizás tételek forintra átszámításánál a CTI Business üzletágba tartozó ügyfelek részére – a bank által honlapon – közzétett ("CTI Business devizaárfolyamok 1 egységre 10 000 USD alatti tranzakciók esetén") árfolyamot alkalmazza. Elfogadható-e ez az árfolyam az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerint meghirdetett devizaárfolyamnak?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerint a valutakészlet, adevizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetettpénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszközök),illetve kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (4) bekezdésében foglaltak alapján a külföldi pénzértékre szóló eszközök: a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló minden követelés, a külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.