Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettség teljesítésére átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – számlázott, megállapodás szerinti értékét. A megállapodás szerinti érték azonban – általános követelmény – nem lehet kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Házipénztár pénzkészletéből tőkeemelés

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalékból történik a törzstőke felemelése a módosított határozat alapján, a készpénzkészletet pedig az elszámolási betétszámlára befizetik, illetve rendszeresen befizetik.(Kéziratzárás: 2022. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni):– a teljesített kilométer-távolság alapján az utazásra kapott összeggel (a NAV által közzétett üzemanyagár vagy számla szerinti ár alapján a norma szerinti üzemanyag-mennyiség [60/1992. Korm rendelet] figyelembevételével számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
Részlet a válaszából: […] Az szja-törvényben és más törvényben sincs arra szabály, hogy a kérdésben szereplő egyszemélyes kft. ügyvezetője mint szakorvos tulajdonosként osztalékot vehet-e ki a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el. Nincs bérköltség felvételére és így személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen kötelezettség teljesítésére "kiadni szándékozott" épületet az Szt. 72. §-ának (4) bekezdése alapján piaci értéken számlázni kell a tulajdonos felé (T 311 – K 961), az épület könyv szerinti értékének egyéb ráfordításkénti elszámolásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Pénzbeli vagyoni hozzájárulás helyett más

Kérdés: Egyszemélyes kft. a jegyzett tőkéjének 10%-át készpénzben alapításkor teljesítette, a házipénztárba. A fennmaradó összeggel két éven belül fogja feltölteni a jegyzett tőkét. Ha az alapító okiratba azt jegyezték be, hogy készpénzben fogja teljesíteni a fennmaradó jegyzett, de be nem fizetett tőkét, ezt kiválthatja eszközapportálással is? Személygépkocsi is apportálható? Ha igen, értékbecslés szükséges, vagy elegendő az adásvételi szerződésben megjelölt eladási ár? Utóbbi esetben az áfa nélküli vagy az áfás ár vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...is magában foglaló piaci értéken. (A piaci értéket dokumentálni kell. Ilyen dokumentum lehet a személygépkocsi vételárát dokumentáló számla is, ha az az apportálás időpontját közvetlenül megelőzően került kiállításra.)Egy megjegyzés a kérdéshez kapcsolódóan!...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] ...az átvett tagikölcsön-szerződés miatt a társaságnak önmagával szemben van követelése (3654) és kötelezettsége (4792) is, a két számla összevezetendő: T 4792 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Szakmai kiállítás utazási költsége

Kérdés: Az egyszemélyes kft. külföldi tulajdonosa vevő partnereinek képviselőit meghívja a külföldi társvállalathoz, hogy a partnerek megismerhessék a nemzetközi vállalat működését, a termékek teljes körét, a gyártási technológiát, és részt vehessenek a külföldi szakmai kiállításon. A kft. a partnerek és saját dolgozói ki- és visszautazásához buszt bérel, ennek költségei terhelik a magyar céget. A külföldi szállás és étkezés költségeit a külföldi társvállalat vállalta. A vevő partnerek az utazás költségeinek mintegy felét fizetik regisztrációs díj keretében. Az utazási költség fennmaradó része reprezentációnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...a vendéglátás, a szabadidőprogramok költségei kivételével –, jellemzően olyanok, amelyek a küldő szervezet nevére szóló számla alapján a felmerülés időszakában a küldő szervezet eredményét terhelik, az 5. számlaosztály megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Tárgyi eszköz értékesítése átalakulást követően

Kérdés: Adóköteles tevékenységet folytató "A" cég 2006-ban vásárolt ingatlant (építmény+telek), az akkori Áfa-tv. szerint az áfa levonásra került, az ingatlant tárgyi eszközként nyilvántartásba vették. 2009. 09. hónapban az egyik tulajdonos kiválással egyszemélyes kft.-t hozott létre, ez "B" cég. A kiválással az ingatlan "B" cégbe került. Az átalakulás áfamentesen történt. A kiválással létrejött cég tevékenysége: saját tulajdonú ingatlan adásvétele. "B" cég tulajdonosa értékesítette üzletrészét egy közösségen kívüli cégnek 2009-ben. "B" cég az ingatlant 2011. 07. hónapban értékesítette. Mivel megalakulásakor az Áfa-tv. 88. §-a szerinti adókötelessé tételt nem választotta, az értékesítésről a számlát áfamentesen állították ki. A tárgyi eszközökre vonatkozó különös áfaszabályok miatt keletkezik-e valamiféle áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy igen!A 2006. évben vásárolt és az adóköteles tevékenységéhezbeszerzett ingatlan (külön a telek és külön az építmény) előzetesenfelszámított áfáját "A" cég levonásba helyezhette. (Természetesen csak akkor,ha azt ténylegesen és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Jegyzett tőke csökkentése (eva)

Kérdés: Adott egy evás kft., amelynek a jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az eredménytartaléka 3 millió Ft a társasági adós időszakból. A kft. 500 ezer forintra kívánja a jegyzett tőkét lecsökkenteni. A csökkentés fejében a tulajdonos egy garázst kapna 1,5 millió Ft piaci értékben. Hogyan könyvelje és adózza?
Részlet a válaszából: […] ...is, éselő kell írni a tulajdonosokkal (a tulajdonossal) szembeni kötelezettségként: T413 – K 4792.Ezt követően össze kell vetni a 4792. számlára könyvelt 5millió forintot a tulajdonosok (a tulajdonos) törzsbetétei szerzési értékénekarányosan (2,5/3 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
1
2