Konditerem kialakítása, berendezése

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül eső beszerzést tervez. Van egy nemrég felújított irodaépületünk, ahol az egyik üres helyiséget és a hozzá kapcsolódó vizesblokkot úgy alakították át, hogy azt konditeremként lehessen használni. Most szereztünk be gépeket a terembe (szobakerékpár, súlyzók stb.), ezeket a dolgozók térítés nélkül használhatják munkaidőn kívül. Hogyan kell nyilvántartásba venni ezeket az eszközöket? Eddig azt gondoltuk, hogy a tárgyi eszközök között, és – mint béren kívüli juttatás – a számla könyvelésekor megfizetjük az szja-t, az ehót. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem! A leírtak sem az adótörvényi, sem a számviteli előírásoknak nem felelnek meg.Az Szja-tv. 71. §-ában felsoroltak, a béren kívüli juttatások (amelyek 2017-től tovább szűkülnek) közé nem sorolható be a kérdés szerinti szolgáltatás.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Magánszemély cikkírói díjáról számla

Kérdés: Adószámos magánszemély cikkeket ír a kiadó részére, és erről számlát állít ki. Ebben az esetben a cikkírói díjat bérköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján fizetett szerzői, írói és más szerzőijog-védelmet élvező munkák díjai és az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak. Így a számla alapján fizetett szerzői díj (cikkírói díj) nem lehet bérköltség.A fentiek alapján nem vállalkozói díj, ha a cikkíró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Fakitermelés jövedelme – magánszemély

Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodási tevékenységet is végez. Az erdőbirtokos magánszeméllyel az erdő művelésére szerződést kötött 2010-ben. 2016-ban az erdőterület gyérítése következtében faanyag kitermelése történt, melyet társaságunk értékesített. Az erdőtulajdonos nem tud számlát adni. A tőle "felvásárolt" fa értéke és a faanyag kitermeléséhez kapcsolódó költségek különbözete a magánszemélyt illeti meg. Hogyan kell ezt helyesen elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a két fél (a magánszemély és a kérdező társaság) által aláírt szerződés, megállapodás dokumentál (a magánszemély nem tud számlát adni). A bevétel megszerzése érdekében felmerült költség az erdőterület gyérítésének, a fakitermelésnek a költsége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Személygépkocsi átadása térítés nélkül

Kérdés: A kft. a tulajdonát képező személygépkocsit térítés nélkül átadta a tagsági viszonyát megszüntető ügyvezető részére. A gépkocsi vásárlásakor áfalevonás nem történt. Kérem a gazdasági események kontírozását! A gépkocsi bruttó értéke: 6650 E Ft, elszámolt értékcsökkenése: 5954 E Ft, piaci értéke (hivatalos márkakereskedőtől kért kalkuláció alapján): 2575 E Ft. Számlát kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a személygépkocsi beszerzésekor az áfa nem került levonásra, a térítés nélküli átadáskor az áfát nem kell felszámítani, így számlázni sem kell.Ha a személygépkocsi átadásával az ügyvezetői tevékenységet honorálták utólag, egészítették ki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintettel arra, hogy az ügyvédi iroda kifizetőnek minősül, jogszabályellenesen jártak el akkor, amikor a magánszemély bérbeadó számlája alapján a teljes összeget kifizették, és az adóelőleget nem vonták le.Az Szja-tv. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...a vevő üzletpolitikai megfontolásokból kapja az 5 százalék engedményt, a következő vásárlás termék­értékesítésről kiállított számláján indokolt feltüntetni a teljes árat, alatta pedig az 5 százaléknak megfelelő összegű engedményt. Az Áfa-tv. 71. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...származik, ezért a magánszemélynek kell megfizetni a 27%-os ehót negyedévente.Az adószámmal rendelkező magánszemély szakértő számlaadásra kötelezett, hiszen rendszeres és üzletszerű gazdasági tevékenysége alapján az általános forgalmi adó alanyává válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Evaidőszak előtti követelés rendezése

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
Részlet a válaszából: […] ...adót sem, mivel a társaságiadó alapja – alapvetően – az adózás előtti eredmény, amely egy adottköveteléshez kapcsolódóan a számlázott összegnek a fizetendő áfával, a számlázottteljesítmény közvetlen önköltségével (bekerülési értékével)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Visszavásárolt üzletrész hasznosítása

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...szemben, míg a visszavásárlási értéket (60 millió forintot) arendkívüli ráfordítások között kell kimutatni a saját üzletrészekszámlaértékének csökkentésével. A visszavásárolt üzletrész bevonása 58,5 millióforint veszteséget jelent, ennek a fedezete a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...magyar leányvállalatnálfoglalkoztatják. Ez valójában munkaerő-kölcsönzés, amely vállalkozásitevékenység keretében történik. Ezért számlázza le a munkaerőfoglalkoztatásának költségeit a német vállalat. Így a magyar leányvállalatnál aszámlázott összeget az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
1
2