Natura 2000 keretében kapott támogatás

Kérdés: Az erdőtulajdonosi közösség megbízott egy bt.-t az erdőgazdálkodással, amely évek óta pályázott és nyert különböző összegeket a Natura 2000 keretében. Önök szerint kit illet az összeg? A régebbi összegeket most kifizetnék a földtulajdonosi közösség magánszemély/egyéni vállalkozó/őstermelő tagjainak. Megtehetik? Ha igen, milyen feltételekkel, milyen adózási szabályok mentén? A bt. társaságiadó-alany, amely a kapott összegeket nem könyvelte bevételként, elkülönítette arra az esetre, ha az derülne ki, hogy nem is őt, hanem a tagokat illeti, vagy különböző okok miatt azt vissza kell fizetni. A bt. és a közösség között létrejött szerződés erre vonatkozó kitételt nem tartalmaz. A bt. találkozott és élt a pályázat lehetőségével, most a nyert összeg sorsa a kérdés.
Részlet a válaszából: […] ...módosítható (csökkenthető) az erdőgazdálkodónak fizetendő összeg, amit az erdőgazdálkodónak (a bt.-nek) az áfa felszámításával számláznia kell.Emlékeztetőként az erdőgazdálkodási tevékenység keretébe tartozó munkák az erdőtelepítésen túlmenően:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Adott támogatások elszámolása alapítványnál

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kuratórium döntése – önmagában – nem könyvelhető. Természetesen nincs akadálya annak, hogy azt az alapítvány a 0. Számlaosztály számláin elkülönítetten kimutassa. A kuratórium bizonyára arról is dönt, hogy az adott támogatásokat egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Természetben adott adomány

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] ...68-69. §-aalapján meghatározott értéke alapján áfafizetési kötelezettség terheli, amelyet- az adott esetben – az alapítvány felé számláznia kell. Az alapítvány az ígyszámlázott, előzetesen felszámított áfát az Áfa-tv. 120. §-a alapján csak akkorés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. előírásai szerint a felmerüléskorköltségként számol el, részben a kutatás-fejlesztést a műegyetem végzi, amelyeta cég felé számláz, a cég pedig igénybe vett szolgáltatás költségeként számoljael. Mivel a kutatás-fejlesztéshez költségvetési támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...tartósan átengedi, és az átengedésért díjat kér. A tartóshasználati, üzemeltetési, kezelési jog átengedéséért felszámított díjatszámlázni kell, a számlázott összeg áfát nem tartalmazó értékét pedigárbevételként kell elszámolni. A probléma az, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...időszakában – elszámolni, bizonylata az elvégzett teljesítményről a támogatónak küldött – a fizetendő áfát is tartalmazó – számla (T 311 – K 91, 467).Az árat közvetlenül befolyásoló kapott támogatásAz árat közvetlenül befolyásolják azok a támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.