21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Élőállat-kereskedelem költségei
Kérdés: Adott egy éves beszámolót készítő kft., amely élőállat-kereskedelemmel foglalkozik. Év közben a beszerzést ELÁBÉ-ra könyvelik. Van úgy, hogy az állatokat már a beszerzést követő 1-2 napon belül értékesítik, de van úgy, hogy több hétig is a társaság telephelyén vannak. Ez idő alatt természetesen etetik és gondozzák őket, jellemzően gyarapszik a súlyuk. A jelenlegi gyakorlat szerint az év végén készleten lévő állományt az év végén érvényes piaci áron értékelik, ez kerül a mérlegbe. Véleményem szerint ez nincs összhangban a számviteli törvény rendelkezéseivel. Jobb megoldásnak tekinteném a FIFO-módszerrel történő értékelést. Az év végén leltárban szereplő állatok azonban nem azonosíthatók be, nem lehet tudni, hogy melyik beszerzésből származnak. Felvásárláskor a bejövő számlán súlykategóriánként szerepel a mennyiség, az élősúly és a súlykategóriához tartozó egységár. Helyes megoldás az, ha év végén az állatokat mérés alapján súlykategóriába sorolja a társaság, és súlykategóriánként keresi vissza a bejövő számlákból a FIFO-elven az egységárakat? A tartási költségek tárgyévi költségek?
2. cikk / 21 Bérnevelésbe adott állatok elszámolása
Kérdés: A bérnevelésbe adott állatok helyes számviteli elszámolásához szeretném kérni szíves válaszukat. Társaságunk baromfi-bérneveltetéssel foglalkozik, a szerződés lényege a következő:
1. Társaságunk biztosítja a kihelyezett állatok neveléséhez szükséges naposállatot. Az állatok mindvégig társaságunk tulajdonában maradnak. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 24. Növendék állatok.
2. Az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságunk biztosítja, ami a felhasználásig tulajdonunkban marad. A bérnevelő leltári felelősséggel tartozik a rendelkezésére bocsátott takarmányért. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 25. Saját termelésű táp.
3. Az eladásra kész állatokat társaságunk értékesíti és számlázza a vevő részére. Könyvelés: T 311. Vevő – K 92 Bérnevelt baromfi (liba) árbevétele.
4. Az állatok értékesítéséből származó bevétel összege, csökkentve a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékével, képezi a bérnevelési díjat. A bérnevelési díjat társaságunk köteles megfizetni a bérnevelőnek az általa kibocsátott számla, nem áfaalany őstermelő esetében felvásárlási jegy alapján. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 4541. Bérnevelő, mint szállító.
5. Ha az állatok értékesítéséből elért árbevétel nem fedezi a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékét, akkor a különbözetet (negatív különbözet) a bérnevelő köteles megtéríteni társaságunk részére. Könyvelés: T 311. Bérnevelő, mint vevő – K 96. Kártalanítás (vagy kártérítés?).
Helyes-e a bevétel és a költségek különbözeteként adódó negatív különbözet kártalanításként történő nevesítése az áfa szempontjából? Álláspontunk szerint kártalanítás, ezért áfaköteles bevételnek tekintjük, mert nem igazolható, hogy a bérnevelő jogellenes magatartásának következménye a "negatív különbözet".
1. Társaságunk biztosítja a kihelyezett állatok neveléséhez szükséges naposállatot. Az állatok mindvégig társaságunk tulajdonában maradnak. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 24. Növendék állatok.
2. Az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságunk biztosítja, ami a felhasználásig tulajdonunkban marad. A bérnevelő leltári felelősséggel tartozik a rendelkezésére bocsátott takarmányért. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 25. Saját termelésű táp.
3. Az eladásra kész állatokat társaságunk értékesíti és számlázza a vevő részére. Könyvelés: T 311. Vevő – K 92 Bérnevelt baromfi (liba) árbevétele.
4. Az állatok értékesítéséből származó bevétel összege, csökkentve a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékével, képezi a bérnevelési díjat. A bérnevelési díjat társaságunk köteles megfizetni a bérnevelőnek az általa kibocsátott számla, nem áfaalany őstermelő esetében felvásárlási jegy alapján. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 4541. Bérnevelő, mint szállító.
5. Ha az állatok értékesítéséből elért árbevétel nem fedezi a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékét, akkor a különbözetet (negatív különbözet) a bérnevelő köteles megtéríteni társaságunk részére. Könyvelés: T 311. Bérnevelő, mint vevő – K 96. Kártalanítás (vagy kártérítés?).
Helyes-e a bevétel és a költségek különbözeteként adódó negatív különbözet kártalanításként történő nevesítése az áfa szempontjából? Álláspontunk szerint kártalanítás, ezért áfaköteles bevételnek tekintjük, mert nem igazolható, hogy a bérnevelő jogellenes magatartásának következménye a "negatív különbözet".
3. cikk / 21 Törtnemesfémek bérmunkában történő átalakítása
Kérdés: A magánszemélyektől, társaságoktól felvásárolt törtnemesfémet kiszállítjuk egy német céghez, ahol bérmunkában megmunkálják, és a kinyert tiszta arany/ezüst port, granulátumot egy ún. nemesfémszámlán tartja nyilván a német cég. A társaság tulajdonosa előre megállapodott áron ad el belőle. A német cég az eladásról kiállít egy mínuszos számlát felénk, a társaság könyveiben mint EU-n belüli értékesítést szerepeltetjük. Hogyan kell a leírtakat könyvelni? A törtarany beszerzési értékét levonhatom-e a bevételekkel szemben?
4. cikk / 21 Erdő véghasználati vágása őstermelőnél
Kérdés: Őstermelő erdőgazdálkodó a költségeit tételesen számlák alapján vagy normatív költségek alapján (erdőterv) számolhatja el? Az erdő véghasználati vágása esetén az eladás felvásárlási jegy vagy számla alapján történik? Az addigi művelési költségek hogyan állíthatók szembe az árbevétellel? Az addig alanyi mentes őstermelő 5 000 000 Ft érték felett áfakötelessé válik?
5. cikk / 21 Hulladék anyag felvásárlása
Kérdés: Társaságunk műanyaghulladék feldolgozásával foglalkozik. A feldolgozandó hulladék egy részét magánszemélyektől, ún. "kupakgyűjtő verseny" keretében iskoláktól, óvodáktól, közintézményektől vásárolja meg. A hulladék vételárát vételi jegy alapján fizetjük ki. A vételi jegy mellékleteként tájékoztatjuk a magánszemélyt az Szja-tv. idevonatkozó szabályairól, aki nyilatkozik arról, hogy azt tudomásul vette. A vételi jegy értékét fizethetjük átutalással? Ha nem, milyen módon oldható ez meg? Szükséges-e a magánszemély nyilatkozatát felülvizsgálni? Az adóév végén kell-e adatot szolgáltatni a beszállító magánszemélyekről? Mivel a hulladékfelvásárlás a fordítottan adózó körbe tartozik, a vételi jegy, illetve az adásvételi szerződés alapján levonásba helyezhető a fordított áfa? Ha az iskolák, óvodák, közintézmények nem számlaképesek, milyen bizonylattal tudjuk szabályszerűen kezelni a tőlük történő felvásárlást?
6. cikk / 21 Vetőmag ellenében új termék felvásárlása
Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
7. cikk / 21 Felvásárlási jeggyel történő vásárlás
Kérdés: Társaságunk sertés-előállítással, illetve -értékesítéssel foglalkozik. A sertéseket őstermelőktől vásároljuk fel. Az őstermelők egy része felé felvásárlási jegyet állítunk ki, egy részük azonban áfás számlát ad. Ők nem egyéni vállalkozók az adóhivatali nyilvántartás szerint. Kérjük, ismertessék, hogy az általuk kibocsátott bizonylatoknak az értékesítés áfatörvényben előírt adatain kívül mit kell kötelezően tartalmaznia ahhoz, hogy minden számviteli és adójogszabálynak megfeleljen! Kérdésünk az is, hogy ezen adatokat más kapcsolódó nyilatkozaton is fel lehet-e tüntetni, vagy kötelező azt mindenképpen a számlára ráírni? Továbbá az ilyen, nem felvásárlási jegyen történő őstermelőktől való vásárlás adatait kell-e közölni az 1008-as bevallásban, és ha kell, ott melyik sorban, milyen összegben (nettó, bruttó) kell szerepeltetnünk?
8. cikk / 21 Tenyésztőktől történő felvásárlás áfája
Kérdés: Társaságunk sertéstenyésztéssel, illetve adásvétellel foglalkozik. Az általunk eladott sertések nagy részét sertéstenyésztőktől vásároljuk meg. Egyes termelők felvásárlási jeggyel (amit mi állítunk ki részükre) adják el állataikat, másik részük áfás átutalásos fizetési módú számlát állít ki részünkre. Ők jellemzően nem társaságok, hanem magánszemélyek (őstermelők) vagy egyéni vállalkozók. A kibocsátott számlákon az értékesítő adószáma, ha van, egyéni vállalkozói száma (nyilvántartási száma), címe, illetve az értékesítés darabszáma, egységára, értéke, adómértéke (25%) van feltüntetve. Ezek alapján az áfát levonásba helyezzük, szja-előleget nem vonunk, a beszerzési árat költségként elszámoljuk. Az a kérdésünk, hogy más, az értékesítőre (milyen adóalany, milyen adózási módot választott, saját áruját adja-e el), illetve az értékesítés körülményeire vonatkozó adatot kell-e szerepeltetni a számlákon ahhoz, hogy az áfa levonható legyen, költségként el lehessen számolni a társasági adó terhére, illetve ne kelljen szja-előleget vonni az adott értékesítés összegéből, továbbá kell-e ezen értékesítések összegét az 1008-as bevallásban feltüntetni?
9. cikk / 21 Bérhizlalás elszámolása
Kérdés: Gazdaságunk alaptevékenysége mezőgazdaság, sertéstenyésztéssel is foglalkozunk. A sertéstelepen megszületett malacokat már nem tudjuk saját istállóinkban felnevelni, hanem bérhizlalókhoz kerülnek, de az állomány a mi tulajdonunk marad, mi látjuk el táppal és gyógyszerrel is, a kész hízót mi értékesítjük. A bérhizlaló kompenzációs feláras jogállású őstermelő. A bérhizlaló "jövedelme": az elkészült hízó értékesítési nettó ára, – a kivitt malac és táp nettó ára, + kompenzációs felár. Átadott termékek a bérhizlalónak: – malacár nettó 12 000 Ft/db, – a táp ára nettó 20 000 Ft/1 darabra, – összesen: 32 000 Ft/db. A visszavett kész hízó nettó ára: 35 000 Ft/db, tehát a bérhizlalónak a példa szerint 3000 Ft/db fizetendő, plusz a bérhizlalási díjra a kompenzációs felár: [35 000-(12 000+20 000)]* 7% = 210 Ft, tehát ő darabonként (3000+210) 3210 Ft-t kap a bérhizlalásért. A fentiek alapján az őstermelő bruttó árbevétele 35 000 Ft+210 Ft, költségként elszámolhatja a malacárat, a tápárat. Kérdésem, hogy a fentiekben leírtak megfelelnek-e a hatályos Áfa- és Szja-tv.-nek? Ezt kellene nekem a kihelyező oldaláról lekönyvelni.
10. cikk / 21 Mezőgazdasági integrációs tevékenység elszámolása
Kérdés: A mezőgazdasági integrációs tevékenységet folytató kft. nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. A felvásárolt, illetve a bérnevelésből visszavásárolt baromfiállományt bérvágatja, ezt követően belföldre, illetve exportra értékesíti előhűtött, illetve fagyasztott formában, a fagyasztott terméket hűtőházban tárolja. Segítségüket kérem az elszámoláshoz! Forgalmi- vagy összköltségeljárással kell az eredményt kimutatni? Kötelező-e a készletmozgásokat havonta elszámolni, vagy dekádonként elszámolóárakat kialakítani? Kötelező-e az önköltség-számítási szabályzat?
