Aszály miatti elemi kár

Kérdés: Aszály miatt jelentős összegű az elemi kár. A hozamkiesés miatt megoszthatók-e a költségek, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos költségek is.Elemi kár esetén is felmerült mentési, helyreállítási és hasonló, kapcsolódó tevékenységek mások által számlázott költségeit, a társaság általi elvégzésének költségeit az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Aszály miatti elemi kár megosztása

Kérdés: Jelentős aszály miatti elemi kár esetén a költségek a hozamkiesés miatt megoszthatók-e, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos költségekis. Elemi kár esetén is a felmerült mentési, helyreállítási éshasonló, kapcsolódó tevékenységek mások által számlázott költségeit, a társaságáltali végzésének költségeit az egyéb ráfordítások között kell elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Teljesítési fok alapján arányosítás

Kérdés: Az Szt. 62. §-a szerint az építés-szerelésnél a befejezetlen termelés meghatározható teljesítési fok alapján arányosítással is. Mi egyszerűsített éves beszámolót készítünk. Miként kell értelmezni ezt a kitételt? Hogyan kell az elszámolást kimunkálni? Melyek a könyvelési lépések? Különösen az eredményre való hatás és könyvelés érdekel, egyik évről a másikra való átmenet során.
Részlet a válaszából: […] ...költségeit (az Szt. 51. §-ának megfelelően) kalkulációs egységenként gyűjtik, és a kalkulációs egység szerinti munkánál kiszámlázás nem volt, akkor a kalkulációs egységenként meghatározott közvetlen önköltség teljes egészében a befejezetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...egységenként (egy szerződés szerinti munkánként) gyűjteni kell. A tényleges felmerült közvetlen önköltséget kell a már befejezett (kiszámlázott) és a még befejezetlen (de elvégzett) építési-szerelési munkák azonos módon megállapított értéke alapján megosztani, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.