9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Használtan vásárolt ingatlan értékesítés céljából
Kérdés:
Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?
2. cikk / 9 Konditerem kialakítása beruházásként
Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
3. cikk / 9 Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingjének áfája
Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?
4. cikk / 9 Befektetés ingatlanban
Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
5. cikk / 9 Tulajdonos ingatlanának bérbeadása
Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költségelszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
6. cikk / 9 Egyéni vállalkozáshoz használt tárgyi eszköz
Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki kizárólag ingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni (áfaalany) mint magánszemély, teljes egészében banki hitelből vásárolt lakóingatlant. Az adásvételi szerződésben – ingatlanszakértő által becsült módon – külön-külön szerepel a lakóépület, a telek és egy 50 m2-es melléképület. Ezt a melléképületet akarja a magánszemély egyéni vállalkozásába bevinni, és bérbeadás útján hasznosítani. Véleménye szerint a költségek (ideértve a kamatráfordítást is) a becsült értékek arányában megoszthatók és elszámolhatók az egyéni vállalkozásban. A melléképületet a bérbe vevő kft. alakítja át, számolja el annak a költségeit, a megállapodás alapján, mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást. Az átalakítás során biztosítva lesz az elkülönült áram, víz, fűtés és egyéb működéssel kapcsolatos költségek mérése. Ezen költségeket vagy a bérbeadó fizeti és számlázza tovább, vagy a mérők a kft. nevére kerülnek, és így azt közvetlenül a kft. rendezi. Helyes a fenti gondolatmenet?
7. cikk / 9 A 6 százalékos adómegtakarítás felhasználása
Kérdés: Mi a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazásának feltétele a lekötött tartalék beruházásra történő felhasználása tekintetében? Konkrétabban: budapesti székhelyű és telephelyű, gyógyászati segédeszközök kereskedelmével foglalkozó cég megfelel a Tao-tv. 19. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek (nem vesz igénybe adókedvezményt, 8 fő a létszáma, adóalapja nagyobb a jövedelemminimumnál, rendezettek a munkaügyi kapcsolatai, valamint a minimálbér kétszerese feletti járulékokat megfizették és bevallották, adóalapja kisebb 50 milliónál). Kérdés, hogy a 6% adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül-e, illetve ha a 6%-nak megfelelő lekötött tartalékot beruházásra kívánja felhasználni, mi lehet a beruházás tárgya? Lehet-e egyéb berendezés és felszerelés is, vagy csak termelési célú berendezés és felszerelés (mivelhogy de minimis támogatásnak minősül)? Például: Abban az esetben, ha személygépkocsit vásárol a cég, amellyel egyik dolgozó járja az országot árubemutatás végett, hogy a bevétel növekedésére esély legyen, akkor ez a beruházás megfelel-e a 10% adókulccsal történő adózás feltételeinek? Kérdés továbbá, hogy ezt a személygépkocsit a számviteli törvény szerint az "egyéb" járművek között (14-es számlacsoport) vehetjük-e csak nyilvántartásba, s nem lehet műszaki gép, berendezés?
8. cikk / 9 Lakásberuházások elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
9. cikk / 9 Külföldi részére végzett garanciális javítás áfavonzata
Kérdés: Kell-e áfát felszámítani egy külföldi székhelyű cégnek kiállított számlában, ha az a külföldi cég a Magyarországon értékesített gépeinek garanciális javítását egy belföldi cégre bízta, a garanciális javítás költségeit devizában megfizeti a szervizcégnek a számára kiállított számla alapján? Mivel a külföldi cég nem hajlandó az áfát megfizetni, a javítási költségeket terhelő áfát a gépeket üzemeltető cégekkel megfizettethetjük-e?
