16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Kereskedelmi adó, saját dolgozó kiszolgálása
Kérdés: Kiskereskedelmi adóval kapcsolatban kérem állásfoglalásukat! Több, általam könyvelt társaságnál merültek fel kérdésként az alábbiak:
A társaságok nagykereskedelmi tevékenységet végeznek, saját bolttal nem rendelkeznek. Az értékesítés viszonteladóknak, kiskereskedőknek direkt módon, ügynökön, valamint webáruházon keresztül történik. A webáruházban a rendeléshez kizárólag a viszonteladóknak van hozzáférési lehetőségük, magánszemélyeknek nem. Két esetben fordul elő, hogy magánszemély is vásárolhat. (E két formában történő értékesítés az összes bevétel 1 ezrelékét sem éri el.)
1. Saját dolgozók kiszolgálása.
2. A társaság nyilvános e-mail-címén történő megkeresés, megrendelés. (Ez utóbbi rendelés történhet végfelhasználó társaság (nem nagykereskedői), illetve magánszemély részéről is). Az e-mailben történő megkeresést a társaság jó hírének megőrzése érdekében nem utasítják el.
Kérdéseim:
A) A saját dolgozó felé történő értékesítést lehet-e önállóan kezelni, hiszen ez egy speciális értékesítési forma, itt külsős nem vásárolhat, nem tartozik a nagykereskedelmi tevékenység körébe, és természetesen ez a típusú értékesítés beletartozna a kiskereskedelmi adó alapjába.
B) Az e-mailen történő rendelés tekinthető-e értékesítési csatornának? Itt, mivel magánszemély és végfelhasználó társaság is vásárol, az ezen az értékesítési csatornán történő értékesítés teljes bevétele beleszámít a kiskereskedelmi adó alapjába.
C) Véleményünk szerint csak és kizárólag az általam említett A és B esetben fordulhat elő, hogy – a törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint – a vevő magánszemély is lehet, a többi esetben kizárt, az adókötelezettség számításánál a nagykereskedőknek, viszonteladóknak történő számlázást, illetve az ezen eladásból származó bevételt nem kell figyelembe venni.
A társaságok nagykereskedelmi tevékenységet végeznek, saját bolttal nem rendelkeznek. Az értékesítés viszonteladóknak, kiskereskedőknek direkt módon, ügynökön, valamint webáruházon keresztül történik. A webáruházban a rendeléshez kizárólag a viszonteladóknak van hozzáférési lehetőségük, magánszemélyeknek nem. Két esetben fordul elő, hogy magánszemély is vásárolhat. (E két formában történő értékesítés az összes bevétel 1 ezrelékét sem éri el.)
1. Saját dolgozók kiszolgálása.
2. A társaság nyilvános e-mail-címén történő megkeresés, megrendelés. (Ez utóbbi rendelés történhet végfelhasználó társaság (nem nagykereskedői), illetve magánszemély részéről is). Az e-mailben történő megkeresést a társaság jó hírének megőrzése érdekében nem utasítják el.
Kérdéseim:
A) A saját dolgozó felé történő értékesítést lehet-e önállóan kezelni, hiszen ez egy speciális értékesítési forma, itt külsős nem vásárolhat, nem tartozik a nagykereskedelmi tevékenység körébe, és természetesen ez a típusú értékesítés beletartozna a kiskereskedelmi adó alapjába.
B) Az e-mailen történő rendelés tekinthető-e értékesítési csatornának? Itt, mivel magánszemély és végfelhasználó társaság is vásárol, az ezen az értékesítési csatornán történő értékesítés teljes bevétele beleszámít a kiskereskedelmi adó alapjába.
C) Véleményünk szerint csak és kizárólag az általam említett A és B esetben fordulhat elő, hogy – a törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint – a vevő magánszemély is lehet, a többi esetben kizárt, az adókötelezettség számításánál a nagykereskedőknek, viszonteladóknak történő számlázást, illetve az ezen eladásból származó bevételt nem kell figyelembe venni.
2. cikk / 16 Kata hatálya alól visszatérő nyitómérlege
Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?
3. cikk / 16 Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át
Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
4. cikk / 16 Szakértői tevékenység adózása
Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
5. cikk / 16 Átvállalt tartozás
Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
6. cikk / 16 Nyilatkozattétel végelszámolás után
Kérdés: A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát – az adóhatóságnak bejelentett – iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)
7. cikk / 16 Termőföld-bérbeadás
Kérdés: Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon – udvar, gazdasági épület, lakóház mellé – egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek – mivel adószámot szeretne kérni – milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?
8. cikk / 16 Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása
Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
9. cikk / 16 Különbözet szerinti adózás
Kérdés: Továbbértékesítési céllal használt árut vásárolunk belföldi magánszemélytől, uniós és magyar adóalanyoktól. Alkalmazhatjuk-e a különbözeti áfára vonatkozó szabályokat mindegyik beszerzésre?
10. cikk / 16 Költségtérítések sportszerződés alapján
Kérdés: A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?