Gépkocsihasználat, kiküldetés

Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni. A saját tulajdonújármű használatával összefüggésben az üzemi, hivatali használatra eső– üzemanyag-felhasználás,– számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási ésfelújítási költségszámolható el.Választható számlák alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Betanulás költségei és azok adóterhei

Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmének megállapításánál nemkell figyelembe venni. E rendelkezés szempontjából nem feltétel az, hogy akifizető nevére szóló számlát adjon át a magánszemély. Az ellenértékigazolására elegendő a jegy átadása és megőrzése. A szabály azt is megerősíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély a külföldi utazásra és az egyéb, az Szja-tv. által elismert költségekre olyan bizonylattal (pl. közlekedési jeggyel, taxiszámlával) rendelkezik, amelyek alapján elszámol a kifizetővel, úgy ezek megtérítésére vonatkozóan adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Hivatalos külföldi utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...az utazás megtörténtét, a felmerült költségek indokoltságát, a kiküldetési rendelvényhez csatolt, a társaság nevére szóló számlák kifizethetőségét. Amennyiben nincs a társaság (esetleg a külföldre kiküldött) nevére szóló, az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a munkavállaló alkalmanként 550 forint napidíjat kap, akkor a 440 forint olyan jövedelem, amely után a magánszemély adózik (ha nem kell számlát hoznia),vagy ha a munkáltató a nevére szóló számla alapján térít, mint természetbeni juttatás után kell 44 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.