Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatóság az ellenőrzés időszakában – feltételezzük, hogy 2020-ban – olyan értékesítésről, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat talált, amelyeket nem könyveltek a teljesítés időszakában (2019-ben), akkor azokat legkésőbb az adóhatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...adózási előírások szerint a kft.-nek piaci értéken (ha indokolt, akkor áfával növelten) kell eladnia az ingatlant a tulajdonosnak, számláznia kell, és a számlázott értéket követelésként kimutatnia, majd a követelésként kimutatott összeget az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdése szerint az adóhatóság a tényállás tisztázása során azadózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni.A bejövő számlákat a kérdező cég nem tudja sztornírozni. Eztcsak az teheti meg, amely cég az eredeti számlát is kiállította....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza. Ez követelmény a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról kiállított számlával kapcsolatosan is.Amennyiben tehát az eredeti számla nem a valóságnak megfelelően tartalmazta az elektromosáram-fogyasztás díját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.