Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...a cégbejegyzést követően: T 171-172 – K 366;– az egyéb bevételként kimutatásra kerülő érték: T 9642 – K 8642 (a két számlán lévő összegek különbözete, az adott esetben egyértelműen egyéb bevétel, adózás előtti nyereség).Az alapító kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Saját üzletrész osztaléka

Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)-(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésekor: T 4792 – K 381, 384, 462. A leírtakból következik, mivel a kft. önmagával szemben nemírhat elő kötelezettséget (a 4792. számlán), a visszavásárolt sajátüzletrészekre jutó osztalékot sem könyvelheti az eredménytartalék javára (azSzt. ilyen jogcímet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...tartósan átengedi, és az átengedésért díjat kér. A tartóshasználati, üzemeltetési, kezelési jog átengedéséért felszámított díjatszámlázni kell, a számlázott összeg áfát nem tartalmazó értékét pedigárbevételként kell elszámolni. A probléma az, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az rt. teljesítette-e a Gt.-ben előírt kötelezettségét akkor, amikor a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása mellett, az eredményszámlák adatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy 20 millió forint összegű jegyzett tőke mellett a saját tőke 8 millió forint volt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.