4 talált cikk a támogatás , áru , alapítvány , adózás , számla kifejezésre

Kérdés:

Egy állami fenntartású kórház egy adott osztályán dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók munkájának, munkakörülményeinek segítése, fejlesztése érdekében közhasznú alapítvány létrehozására és működtetésére került sor. Fő tevékenység megjelölése "9499. M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység", alapcél szerinti tevékenysége a kórházi keretek között biztosított egészségügyi ellátótevékenység fejlesztése, továbbá a műszerpark és eszközkészlet bővítése, korszerűsítése. Az alapítvány rendszeresen finanszírozza az adott osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzésének díjait, esetenként kiegészítő munkaruházatot, munkafelszerelést szerez be a részükre. Az alapítvány részéről a továbbképzések díjának finanszírozása az alábbiak szerint történik:
– főszabály szerint az alapítvány által közvetlenül, az alapítvány nevére kiállított számla és annak kiegyenlítése alapján;
– egyes esetekben az alapítvány által közvetetten, a dolgozók részére történő utófinanszírozás keretében, a továbbképzésen történt részvételről a dolgozók által bemutatott, a dolgozók nevére kiállított számlák és a dolgozók által történt kiegyenlítésről szóló kifizetési bizonylatok alapján.
Az alapítvány esetenként egy-egy orvosi műszert is vásárol a kórházi osztály műszerparkjának korszerű bővítése, kiegészítése érdekében. A kórházi osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók az alapítványnak nem tagjai, azzal nem állnak jogi kapcsolatban.
1. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére finanszírozott továbbképzések díját elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia – tekintettel a közvetlen finanszírozás és a közvetett, utófinanszírozás esetére is?
2. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére vásárolt kiegészítő munkaruházat, munkafelszerelés értékét elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia?
3. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által közvetlenül vagy közvetetten, utólagosan finanszírozott továbbképzési díjuk értéke után?
4. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által a részükre beszerzett munkaruházat, munkafelszerelés értéke után?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.

Kérdés: Közlekedési rt. támogatási szerződést kötött egy kiemelkedően közhasznú alapítvánnyal. E szerződés alapján a társaság autóbuszain az alapítvány térítésmentesen hirdetményt helyezhet el. A szolgáltatás értéke után az alapítvány adományigazolást bocsát ki a társaság nevére. Hogyan kell ezt a támogatást a támogatónál elszámolni?