Osztalékfizetés üzemi ingatlannal

Kérdés: A kft. 2018. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 38,1 millió forintért. A kft. a számlában foglalt 8,1 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. nyereséges, 40 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosokban felmerült, hogy osztalékot fizetnek az eredménytartalék terhére, amelyet természetben, az üzleti célú ingatlan formájában fizetnének ki. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határoz, és természetben fizeti ki az osztalékot, mikor kell megfizetni az ingatlant terhelő áfát, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót? Milyen adózási hatása van annak, ha csak az ingatlan értékének 50%-a kerül kifizetésre (átadásra)?
Részlet a válaszából: […] ...a tagoknak osztalékként átadásra kerülő ingatlanhányadokat terhelő áfát az ingatlanok átadásakor, a tulajdonosok felé történő számlázáskor kell felszámítania és bevallania a kft.-nek.Az ingatlanhányadok értékéből az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...tőke (törzstőke) a létesítő okiratban meghatározott összegben, amelyet a bejegyzés napjával a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben könyvelünk: T 355 – K 411. A tagok által teljesített befizetéseket, egyéb eszközátadásokat a 355....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Több év osztaléka kifizetésének sorrendje

Kérdés: A kft.-nek 4 tulajdonosa van. A társasági szerződés alapján tulajdoni hányaduk szerint jár nekik az osztalék. 2015. második félévében 5. tag lépett be. Az üzletrész vásárlásakor, illetve a társasági szerződésben az általános szabályoktól való eltérést nem kötöttek ki. (Maradt a tulajdoni hányadoknak megfelelő osztalékkifizetés.) 2013-2014-2015. évekre a kft.-nél jóváhagytak osztalékot, amelyek kifizetése folyamatosan, részletekben történik. (A korábbi 4 tulajdonos részére a 2014. évi osztalék nagy részét még nem fizették ki.) Helyes-e, hogy az 5. tagnak csak a 2015. évi mérlegben jóváhagyott osztalékra van jogosultsága? A kifizetéseknél figyelemmel kell-e lenni a keletkezés sorrendjére? A tagok megállapodhatnak-e abban, hogy az egyes tagoknak juttatott kifizetések időpontja eltérő? Van-e korlátozó rendelkezés arra, hogy az 5. tag a 2015. évi osztalékból, a korábbi 4 tag pedig a korábbi osztalékból részesüljön? Felmerülhet-e a Ptk. 3:187. §-ában kikötött tilalom?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségként. A tulajdonosokkal szembeni kötelezettségkénti előírás pedig azt jelenti, hogy a tulajdonosonként külön-külön számlán kell a kötelezettséget előírni. (A kérdésben leírtak alapján ez azt igényli, hogy a jóváhagyott osztalékot 2014-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésben leírtak a jogszabályi előírások sorozatának a megsértését tükrözik.Ügyfele nem vehet fel csak úgy az euróbankszámláról osztalékelőleget készpénzben, még akkor sem, ha egyszemélyes társaság tulajdonosáról van szó.A Ptk. 3:186. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […]  Az adózott eredmény osztalékként történő kifizetéséhez nemszükséges a jegyzett tőkét leszállítani. A taggyűlés a számviteli törvényszerinti beszámoló elfogadásakor dönthet az adózott eredménynek azosztalékkénti kifizetéséről, ha egyébként az Szt. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Osztalékelőleg-fizetés év közben

Kérdés: Kereskedelmi kft.-nk 2010. évben fizethet-e osztalékelőleget eredménytartalék bevonásával? A 2009. évi beszámolóban osztalék nem volt előírva.
Részlet a válaszából: […] ...tagokkal szembeni követelések között az osztalékelőlegbruttó összegét kell, ténylegesen kifizetett összeget a pénztárral, illetve abankszámlával szemben, a megállapított személyi jövedelemadót pedig a bevallottösszegben a személyi jövedelemadó elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Osztalékfizetés euróban

Kérdés: Társaságunk tulajdonosa külföldi cég. Könyvviteli nyilvántartásainkat forintban vezetjük, a beszámolót is forintban készítjük el. 2006-ban az eredménytartalék és az adózott eredmény terhére a jóváhagyott osztalékot a beszámolóban is forintban mutattuk ki. A taggyűlésen az osztalék jóváhagyása a 2006. 12. 31-i MNB-árfolyam alapján euróban történt. A jóváhagyott osztaléknak csak a töredéke került kifizetésre. Kellett-e a társaságnak 2007., 2008. években árfolyam-különbözetet elszámolnia?
Részlet a válaszából: […] ...e szerint eljárni akkor is, ha van a társaságnakeurója. Ez esetben az euró bekerülési árfolyama és az osztalék fizetésekor azeuróbankszámlát vezető pénzintézet euróeladási árfolyama közötti különbözetet atársaságnál árfolyam-különbözetként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...olyan helyzetet, hogy az osztalék fedezetét képező követelés(ek) csak jóval az osztalék jóváhagyása után fog(nak) a társaság bankszámlájára befolyni, lehetővé téve az osztalék kifizetését. Véleménye szerint ezt a gyakorlatot szabályozta az Szja-tv. – 2009....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Osztalékadó-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Le kell-e zárnom a 2006. évet 2007. február 4-éig az átmeneti rendelkezések szerint? Ha le kell zárnom, a bevallást hová kell elküldeni? Mi legyen a mérlegkészítés időpontja? A 10%-os osztalékadót melyik számlaszámra kell utalni, és milyen határidőig? Az elengedett tagi kölcsönt hogyan kell elszámolni? A tagi kölcsönt adja vagy kapja a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...van szó. Ez a kölcsön lehetrövid lejáratú, de hosszú lejáratú is, és ennek megfelelően kell azt a 4792.,illetve a 4492. főkönyvi számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Osztalék adója betéti társaságnál (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdés néhány részletét tisztázni, illetvepontosítani kell!A kettős könyvvitelt vezető evás bt. is csak a Gt. és azSzt. előírásai megtartása mellett "vehet ki" osztalékot a számviteli beszámolótjóváhagyó taggyűlés határozata alapján. Arra nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
1
2