Devizás gyűjtőszámla

Kérdés: A gyűjtőszámlát a könyvelési nyilvántartásokban egy tételben vagy teljesítési időpontonként kell rögzíteni? Ha az árbevételt tételesen indokolt könyvelni, devizában kiállított gyűjtőszámla kiegyenlítése esetén az árfolyam-különbözetet is tételesen kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt nézzük meg a gyűjtőszámla fogalmát az Áfa-tv. 164. §-a alapján. Ha az adóalany az adott naptári hónapban ugyanannak a személynek, szervezetnek, több számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Forintos költségszámlák kiegyenlítése valutával?

Kérdés: Ha egy társaság ügyvezetője forintos könyv­vezetés mellett forintos költségszámlákat számol el, de a társaságnak csak a valutapénztárban van pénze, akkor a forintos számlák kifizethetők-e a valutapénztárból? Ha igen, akkor milyen árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy nem fizetheti ki, kivéve azt az esetet, ha egyébként a társaság valutaváltási tevékenységnek minősülő tevékenységhez szükséges engedélyekkel rendelkezik.Azért nem fizethető, mert a kifizetés bizonylata, a számla forintban került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Devizában kiállított számla áfája

Kérdés: Devizában kiállított bejövő számla esetében a magyar partnercég feltünteti forintban is az adó alapját, illetve az áfa összegét. Társaságunk az MNB középárfolyamot használja a könyvelés során. A korábbi években árfolyam-különbözetre könyveltük a partner által feltüntetett áfaösszeg és az általunk használt árfolyammal számított áfa közötti különbözetet. Idén is e szerint kell eljárnunk, vagy alkalmazhatjuk a partner által használt árfolyamot a könyveinkben?
Részlet a válaszából: […]  A korábbi években alkalmazott, a kérdésben leírt módszermegfelelt a számviteli előírásoknak, illetve az Áfa-tv. szerinti előírásoknakis akkor, ha a partner által a számlán feltüntetett áfaalap és levonható áfaszerepelt az áfabevallásban. Ez a módszer 2011-ben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Euróban kapott számla áfája

Kérdés: Belföldi szállítótól eurós számlát kaptam. Forintban az áfát is feltüntette a szállító. Azt állítom be az áfabevallásba. A számvitelben hogyan könyvelem? A számla szerinti teljesítés időpontja alapján számolom ki a választott árfolyamon az áfaalapot? A szállítót nem a teljesítési időpontban egyenlítem ki, nem euróban, hanem a forintszámlámról. A szállítónál is lesz egy árfolyam-különbözet meg az áfánál is? Ha nyitok egy devizaszámlát a jövőben, és devizában egyenlítem ki a következő szállítómat, akkor a számvitelben milyen árfolyamot kell alkalmaznom?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 80. §-ának (1)-(2) bekezdése határozza meg, hogya szállítónak, ha az adó alapja külföldipénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhozmilyen árfolyamot kell alkalmaznia. A számlán azonban nemcsak az áfát kell aszállítónak forintban feltüntetnie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Csomagban értékesített vetítési jog

Kérdés: Egy társaság televíziós csatornát üzemeltet. A csatornán vetített filmek, filmsorozatok licencét a licenctulajdonosok "csomagban" értékesítik: egy szerződésben számos film, illetve filmsorozat vetítési joga kerül értékesítésre. A csomagban lévő filmek vetítési jogát különböző időpontokban kezdődő és végződő, rendszerint 2 vagy 3 éves időszakra (jogperiódusra) bocsátja rendelkezésre a jogtulajdonos. A szerződésben foglalt összesített jogdíj számlázására devizában, rendszerint több részletben (2-6 részlet), elhúzódva kerül sor, többnyire a jogperiódusok érvényességének első egy-másfél évében. Bár a szerződésben foglalt összes jogdíj filmekhez van rendelve – a filmek, a filmsorozatok egyedileg árazva vannak –, de az egyes jogdíjrészletek nem köthetők meghatározott filmekhez, hanem a szerződésben foglalt minden egyes film jogdíját arányosan tartalmazzák. A társaság a filmeket éven túli időszakban hasznosítja. Mi a helyes számviteli elszámolása, nyilvántartása az ilyenformán beszerzett licenceknek? További kérdés: az egyes megoldások esetén milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre a választ a kérdésben szereplővariációk egyike lényegében tartalmazza (a 3. módszer).A csatornán vetített filmek, filmsorozatok vetítési jogát alicenctulajdonosok csomagban értékesítik. Így a szerződésben foglaltösszesített jogdíj –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Fizetési határidőhöz kötött engedmény

Kérdés: Külföldi vevőnk részére szerződésben meghatározott fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezéskor, legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott engedményt adunk. Vállalkozásunk MNB-devizaárfolyamot használ, amelyet az APEH-nál bejelentettünk. A számla pénzügyi rendezésekor csak a skontóval csökkentett összeget könyvelem a fizetéskori MNB-devizaárfolyamon? A skontó könyvelésekor melyik napi árfolyamot kell használnom, a teljesítéskorit vagy a kiegyenlítéskorit?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben két – egymástól eltérő időben történő -gazdasági eseményről van szó.Az egyik a számlázás. A szerződésben rögzített teljesítéstényleges időpontjában meglévő, érvényes MNB-devizaárfolyamon kell a külföldivevő részére kiállított számlában lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Forintszámlák kiegyenlítése devizával, valutával

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem helyes. Az alkalmazott módszernem egyeztethető össze az Szt. tételes előírásaival, és ezen túlmenőenvisszaélések forrása is lehet.A gazdálkodó szervezetek egymás közötti gazdaságikapcsolatát jellemzően írásban megkötött szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.