17 cikk rendezése:
11. cikk / 17 Mérlegfordulónapot követő számlák
Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?
12. cikk / 17 Gépbérletidíj-számlák könyvelése
Kérdés: Gépbérbeadással foglalkozó gazdasági társaság a következő számlákat bocsátja ki. Első számla: teljesítés 2010. 01. 31.; fizetési határidő 2010. 01. 31.; számla kiállítása 2010. 01. 10.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-31. közötti gépbérbeadás. Második számla: teljesítés 2010. 01. 10.; fizetési határidő 2010. 01. 10.; számla kiállítása 2009. 12. 20.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-15. közötti gépbérbeadás. Kérem bemutatni a számlák helyes számviteli és áfaelszámolását a számlakibocsátó és a számlafogadó oldaláról!
13. cikk / 17 Eltérő teljesítési időpontok
Kérdés: Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. A szolgáltatásra vonatkozó szerződésből kiderül, hogy a felek havi számlázásban állapodtak meg, fizetési határidőként pedig a tényleges teljesítéstől számított 25. napot jelölték meg. Az Áfa-tv. szerint ez esetben a számlában a teljesítési időpontnak meg kell egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelünk az ez évben kibocsátott szolgáltatásokról olyan számlát állított ki, ahol a számlakiállítás kelte a hónap utolsó napja, teljesítési időpont a hónap utolsó napja, fizetési határidő a hónap utolsó napja + 25 nap. Ezeket a számlákat a hónap utolsó napjával könyveltük. Mi módon javíthatnánk az eddig kibocsátott számlák dátumait?
14. cikk / 17 Áfa könyvelése, eltérő teljesítési időponttal
Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?
15. cikk / 17 Euróban kiállított számla kiegyenlítése forintban
Kérdés: A magyar szállító által euróban kiállított számlát forintban egyenlítjük ki a forintpénztárból, a számla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon átszámítva. A számlát a könyvelőprogram két tizedes pontossággal könyveli, forintot fizetni egész összegben lehet. A szállító számláján mutatkozó 1 forint alatti különbözetet kerekítési vagy árfolyam-különbözetként kell könyvelni? Ez a kifizetési gyakorlat a két fél közös megegyezésével folytatható?
16. cikk / 17 Decemberi közüzemi díjak (eva)
Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat – szerződés szerint – továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel – folyamatosan teljesített szolgáltatások – januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?
17. cikk / 17 Folyamatos teljesítés számviteli elszámolása
Kérdés: Folyamatos teljesítésű számla áfa szempontjából abban a hónapban kerül bevallásra, ami a számlán a teljesítés időpontja, amely megegyezik a fizetési határidővel. Mint költséget, illetve bevételt melyik hónapra kell könyvelni, ha például decemberi bérleti díjról van szó?
