23 talált cikk a szamviteli , könyvelés , beszerzés , deviza , számla könyvelése kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Cégünk nyílt végű pénzügyi lízinggel finanszíroz egy személygépjárművet. A kereskedővel HUF árban állapodtunk meg, az adásvételi szerződésben is HUF ár szerepel, ugyanakkor a lízingbe adóval euróalapú finanszírozásra szerződtünk, fix kamatozással. A lízingbe adó egy meghatározott árfolyamon átváltotta a vételárat, valamint a kereskedőnek megfizetett foglalót+önerőt (első lízingdíj) és a hátralévő tőketörlesztő részleteket. Az alábbi tételeket a számviteli politikánk szerint MNB-középárfolyamon kell a könyveinkben szerepeltetnünk, vagy a lízingbe adó által meghatározott árfolyamon:
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
– bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.

Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?

Kérdés: A kft. ablakokat hozat be Lengyelországból, és eladja Magyarországon. Nem rendelkezik devizaszámlával, sem devizapénztárral. Az ügyletek során egy külföldi kifizetésekkel foglalkozó cég (továbbiakban: pénzügyi szolgáltató) szolgáltatását veszi igénybe, amelynek során SPOT ügylet keretében történik a PLN- és a HUF-átváltás SPOT árfolyamon. Az ügyletről számviteli bizonylatot kap a kft. a pénzügyi szolgáltatótól, és a forintbankszámlán megjelenik a terhelés összege. A kft. nem választotta az MNB-árfolyam alkalmazásának lehetőségét. Helyesen könyvelünk-e, ha a forintbankszámlán szereplő összeggel szerepel a könyvekben a SPOT ügylet? A Lengyelországból történő ablakok beszerzéséről kap a lengyel partnertől számlát. Milyen árfolyamon kell az áfabevallásban szerepelnie a beszerzésnek, és milyen árfolyamon a könyvelésben?

Kérdés:

Társaságunk a számviteli törvény 60. § (5a) bekezdése szerint az áfatörvény szerint kívánja értékelni követeléseit, kötelezettségeit. A társaság az MNB középárfolyamán fogja értékelni a számláit, amihez a bejelentést meg is tette. A számlákban lévő tételek (adóalapok) árfolyamának megállapításával kapcsolatban lenne néhány kérdésünk:
1. Számlakibocsátói oldalról milyen árfolyamdátumot használjunk:
– fordított adózású tételeknél?
– Közösségen belüli termék értékesítésekor?
2. Számlabefogadói oldalról milyen dátumot használjunk:
– előlegszámla könyvelése esetén?
– Közösségen belüli beszerzéskor?
3. Időszakos ügylet esetén – értelmezésünk szerint – a számla keltét kell az árfolyam meghatározásakor alkalmazni. Ha a számlakibocsátó nem MNB-középárfolyamot használ, akkor cégünknek melyik banki árfolyamon kell értékelni az adóalapot (tételt)?

Kérdés: Társaságunk élelmiszeripari termékek előállításával foglalkozik, a termékek gyártása belföldi üzemben történik. Az ehhez szükséges alapanyagokat a külföldi anyavállalattól szerzi be, amely devizás számlát állít ki. A számviteli politika alapján folyamatos készletnyilvántartást vezetnek. A könyvelési program nem integrált rendszer, a készlet nyilvántartása külön készletprogramban történik. Kérdésünk az árfolyam helyes kezelésére vonatkozik. A kapott számlán az alábbi dátumok és információk vannak: a számla kelte: 2022. 06. 17., a felrakodás dátuma az anyavállalatnál: 2022. 05. 23., amikor az áru elindul az EU-s tagországból. Az áru kb. 2 nap alatt érkezik be a magyarországi raktárba, a készletre vétel dátuma: 2022. 05. 25. A készletre vétel a beérkezés dátumához tartozó MNB-árfolyamon történik a szállítólevél alapján. A számla könyvelési programban való rögzítésekor a számla kelte szerinti MNB-árfolyamot használjuk, a 2. alapanyagok főkönyvi számlán és az áfabevallásban is ezen árfolyammal szerepel. Mely napi árfolyamot kellene használnunk, hogy megfelelő legyen számviteli szempontból és az Áfa-tv. szempontjából is? A számla könyvelésekor két árfolyamot kellene használni: egyet a számviteli teljesítéshez, ami megegyezik a készletprogramban használttal, és külön az áfához is meg kellene adnunk az árfolyamot, amely a számla kelte szerinti vagy a teljesítést követő hó 15-ei árfolyam lenne? Tudomásunk szerint áfa szempontjából a Közösségen belül termékbeszerzés esetében alkalmazandó árfolyam az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontjában érvényes árfolyam. Az Áfa-tv. 63. §-a (1) bekezdésében foglaltak értelmében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.

Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.

Kérdés: Társaságunk Kínából szerez be árukat. Számviteli politikánkban éltünk az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésében foglaltakkal, és az Áfa-tv. szerinti (vámoláshoz használt) árfolyammal rögzítjük a kínai áruszámlákat a könyveinkben. Kérdésünk az év végi úton lévő készletekhez kapcsolódik. A hajóval történő szállítás hosszú ideje miatt év végén nagyon sok az úton lévő készletünk. Az áru hajókorláton történő átemelésétől kezdve miénk a kárveszély. A novemberben-decemberben hajóra rakott áruk mind úton lévő készletnek minősülnek, mert a vámolásukra és a társaságunkhoz történő tényleges beérkezésükre csak a következő év januárjában-februárjában kerül sor. Az úton lévő készleteket a kínai partner számlája alapján az adott év december 31-i árfolyamán értékeltük, de most felmerült a kérdés, hogy talán ezeket is a vámoláshoz használt (a következő januári-februári) árfolyammal kellene forintosítani. Melyik árfolyamot kell használni az úton lévő készletek értékeléséhez? Ezenkívül mi az úton lévő készleteket olyan értéken mutatjuk ki a könyvekben, ami már tartalmazza a vámot, a szállítási költséget, a vámkezelési díjakat stb., tehát minden járulékos költséget is. Helyes ez a kimutatás?

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?

Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?