Önszámlázás következményei

Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 166. § (2) bekezdése alapján a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. Az Áfa-tv. 159. § (1) bekezdése pedig kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Számlahelyesbítés módja

Kérdés: A termék értékesítését követően kiderült, hogy a kiállított számla nem a szerződés szerinti egységárakon készült el. Mi a számla helyesbítésének az elfogadott módja? Elegendő, ha csak a különbözetet rögzítjük az eredeti számlára hivatkozó módosító számlával, vagy az eredeti tételt mínuszolni, majd a helyes tételt rögzíteni a számlán, és ezek különbözete lesz a módosító összeg? Ha a vevő az áru egy részét visszaszállítja, akkor csak a visszaszállított áruról kell jóváírást tartalmazó számlát kiállítani a visszaszállítás dátumával, vagy az eredeti számlára hivatkozva annak teljesítési dátumával az eredetileg kiszállított mennyiséget csökkentő tételként, a ténylegesen értékesített, tehát a vevőnél ténylegesen ott maradt mennyiséget pedig számlázni? Így a helyesbítő számlán valójában a visszahozott áru lesz a különbözet.
Részlet a válaszából: […] ...2008. január 1-jével megváltoztak. Terjedelmiokokból csak a hatályos előírások alapján válaszolunk a kérdésbenmegfogalmazottakra. (A számviteli elszámolásra vonatkozó előírások viszont nemváltoztak, csupán az áfatörvényi előírás-változás miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Végrehajtási költségek megelőlegezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 175. számában a 3667. kérdésre adott válaszukban azt írták, hogy a megelőlegezett végrehajtási költséget a cégnek előlegként kell nyilvántartania az adott ügy befejezéséig, míg a végrehajtónak az előlegről számlát kell kibocsátania. A megkeresett végrehajtó szerint az önálló bírósági végrehajtó nem minősül adóalanynak. Erre tekintettel a közhatalmi tevékenységgel kapcsolatban felmerült, a vonatkozó rendelet alapján felszámított díjak és költségek tekintetében számlaadási kötelezettsége nincsen. A teljesítést igazoló számviteli bizonylat készpénzfizetésnél a bevételi pénztárbizonylat, átutalás esetén a bankszámlakivonat. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 175. számában a 3667. kérdésre adottválaszt alapvetően az Szt. és az Áfa-tv. előírásai figyelembevételévelállítottuk össze, és nem vizsgáltuk azt, hogy az önálló bírósági végrehajtóadóalanynak minősül-e vagy sem. A bírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Étel-, italautomaták elszámolása

Kérdés: Nem kereskedelmi egységben működtetett étel-, italautomata árbevétele hogyan számolható el, ha a gépben nincs memóriaegység? Milyen bizonylatot kell kiállítani a könyveléshez, illetve az áfaelszámoláshoz? Milyen kulccsal kell az értékesítésre jutó áfát számolni?
Részlet a válaszából: […] ...venni, be kell vételezni. Ennek módját, a pénzbevételezés bizonylatolásának, a pénz kezelésének, őrzésének részletes szabályait a számviteli politika részét képező pénzkezelési szabályzatban kell előírni, és annak alapján az ellenőrzését biztosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.