Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...a részleteket – a döntési lehetőségek függvényében – maguknak a gazdálkodó szervezeteknek kell a belső szabályzatukban rögzíteni.A számviteli törvény (Szt.) 14. §-ának (3) bekezdése szerint pénzkezelési szabályzatot (ebbe beletartozik nyilvánvalóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Házipénztár-nyilvántartás

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírtakminimális szinten sem felelnek meg a számviteli előírásoknak, és így azSzja-tv. szerint kedvezményes osztalékadóval igénybe vehető osztalékkifizetéskövetelményeinek sem.Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet, amelyik az Szt. előírásait nem tartjameg, a bizonylati fegyelem megsértésével a Btk. 289. §-ában meghatározott, aszámvitel rendjének megsértése bűncselekményt is elkövetheti, az adottgazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének áttekintését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak."Az ellenőrzés, az önellenőrzés számviteli értelmezésénél abból kell kiindulni, hogy a beszámolónak megbízható és valós összképet kell nyújtania az Szt. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.