Irodakialakítás extra munkái

Kérdés: Társaságunk hosszú távú irodabérleti szerződést kötött (5 év, optimálisan hosszabbítható) egy irodaházzal. Az irodáink kialakításával kapcsolatos extra munkálatok költségét a bérbeadó továbbszámlázná felénk közvetített szolgáltatásként. Ezen extra munkálatok során beépített gépek, berendezések, felszerelések stb. tulajdonjoga nem szállna át a bérbevevőre, marad a bérbeadó tulajdonában. Az átszámlázott összeget a bérlő társaság kimutathatja-e a könyveiben bérelt ingatlanon végzett beruházásként, és a számviteli politikában rögzített 6%-os leírási kulcs alkalmazható-e erre a tételre, függetlenül attól, hogy a bérleti szerződés időtartama csak 5 év? Amennyiben a bérelt ingatlanon végzett beruházásként nem értelmezhető a fenti tranzakció a bérlőnél, akkor milyen egyéb módon számolhatja el azt a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...a közvetített szolgáltatásként a kérdés szerint számlázott összeg nem minősíthető idegen ingatlanon végzett beruházásnak, mivel az a számviteli előírások szerint önmagában nem beruházás.Ha bérelt ingatlanon végzett beruházás lenne, 5 éves bérleti szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Végrehajtási előleg

Kérdés: A pakolási tevékenységhez kapcsolódóan probléma a végrehajtási előleg díjának, illetve a fizetési meghagyás díjának a számviteli elszámolása. Jelenleg egyéb követelésként számoljuk el. Amennyiben nem térül meg, ezen a számlán ragad az általunk megfizetett összeg. Helyes ez az elszámolás? Nem lenne célszerűbb a megfizetést költségként, megtérülést pedig egyéb bevételként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Arövid válasz az, hogy nem!Azáltalános gyakorlat szerint a végrehajtást kérőnek előre meg kell fizetnie avégrehajtáshoz kapcsolódó, jogszabályban előírt, a végrehajtó által fizetendőköltségek fedezetét (esetleg a végrehajtó díját is). Ez esetben a végrehajtástkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának,valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában.Az ügylet számviteli elszámolása valójában nem tér el azeszközértékesítés általános szabályától. Mivel tárgyi eszközt értékesít a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Nem a vevő nevére szól a számla

Kérdés: A mobilszolgáltató új szolgáltatása a partnerkapcsolaton alapul. Így a számlán a vevő neve nem a bt., hanem az önkormányzat. A számlát a bt. nevére küldik, a fizető neve is a bt. Elszámolható a bt.-nél a telefonszámla költségként?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy nem számolható el!A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem számvitelielőírásból következik, hogy a bizonylatnak (így a számlának is) az adatokat avalóságnak megfelelően, hiánytalanul kell tartalmaznia. A vevő nevénekfeltüntetése a számlán arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.