Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...különbözetet – jellegének megfelelően – az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell a végelszámolást lezáró számviteli beszámolóban kimutatni.A szövetkezeti üzletrész tulajdonosa adóztatásánál figyelemmel kell lenni az Szja-tv. 67. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntést hozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mind a három tag magánszemély.A saját üzletrész megszerzésének feltételeit a Ptk. 3:174.-3:175. §-ai határozzák meg, számviteli szabályait pedig az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése tartalmazza. A kérdés adatai alapján úgy tűnik, hogy a kilépő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...fejében még 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlant isbeszámítanak. De mennyi az ingatlan valós értéke? Tényleg 10 millió?A számviteli, az adózási előírások szerint a kft.-nek piaciértéken (ha indokolt, akkor áfával növelten) az ingatlant el kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.