Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...három helyen (a számviteli törvényben, a személyijövedelemadó-törvényben, a KSH munkaügyi statisztikában) történő szabályozás követelményeinek a számvitel – röviden – csak akkor tud megfelelni, ha az 55. számlacsoport számláinak kijelölésénél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...céljából magánszemélynek adott áruminta;– a munkáltató által a munkavállalónak adott munkaruházati termék, amelyet azonban a tételes számviteli előírás szerint – mint egy éven belül elhasználódó anyagi eszközt – anyagköltségként kell elszámolni;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályellenes, súlyosabb esetben akár a Btk. előírásai szerintibűncselekmény elkövetését is eredményezheti. A kft. számviteli beszámolójátfelülvizsgáló könyvvizsgáló a kérdésben leírtak megismerésekor azt nemhagyhatja szó nélkül. Az Szt. 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Adómentesen adható juttatások

Kérdés: A munkavállalók részére évente 3x5700 Ft/hó értékben adómentesen adható juttatásoknál járható-e az a megoldás, hogy a munkavállalók például élelmiszer, vegyi áru, ruházat vásárlásáról a cég nevére szóló számlát adnak le? Természetesen ha a számla értéke az adómentes határt meghaladja, akkor csak az adómentes határig történik kifizetés és elszámolás a könyvelésben.
Részlet a válaszából: […] ...10 százalékát. Amennyiben meghaladja, 2005-ben az 5700 Ft-otmeghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, de a számvitelielszámolása nem változik.Hasonlóképpen kell eljárni akkor is, ha már beszerzett,készleten lévő terméket adnak át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.