Végelszámolás során kiadott eszközök áfája

Kérdés: 3 db eszközt adnék át a tulajdonosnak. Az egyik személygépkocsi, melynek nem lett az áfája levonva a beszerzéskor. A másik egy utánfutó (2009-ben vásárolt), melyet magánszemélytől vásároltunk, szintén nincs áfalevonás. A harmadik egy garázs (2008-ban vásárolt), melynek szintén nem vontuk le az áfáját. A figyelési időszakon is túl vagyunk. Ebből adódóan úgy értelmeztem, hogy nincs áfafizetési kötelezettség az eszközök átadásakor az áfatörvény 11. §-a alapján. A NAV szerint csak a személykocsi után nem kell megfizetni az áfát, a többi után pedig beáll a fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...levonási jog már a beszerzéskor sem állt fenn, akkor az Áfa-tv. 11. §-ának az alkalmazása fel sem merül.Megjegyzés: A cégtörvény, a számviteli törvény végelszámolásra vonatkozó előírásai alapján még a végelszámolás befejezése előtt az eszközöket piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

EU-s magánszemélyeknek értékesített termék számlájának könyvelése

Kérdés: Az OSS regisztrációs felületen bevallott EU-s magánszemélyeknek értékesített termékek számlavégösszegét bevételként, a megfizetett különböző EU-s áfát kettős könyvvezetés esetén egyéb ráfordításként, vagy nettó bevétel csökkentéseként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Egyéb ráfordításként az előzetesen felszámított áfa csak akkor számolható el, ha az az Áfa-tv. szerint nem vonható le, és a számviteli törvény szerint nem része a bekerülési értéknek.(Kéziratzárás: 2021. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Ingyenes munkásszállás vagy mobilitási célú lakhatási támogatás

Kérdés: 1. "X" kft. igénybe veszi egy budapesti munkásszállás szálláshely-szolgáltatását, minek keretében havonta 50 fő részére bérel egymás mellett lévő szobacsoportot. Minden szobában legalább három ágy található.
2. "X" kft. bérel 2 db budapesti lakást azon munkavállalói részére, akiket a munkásszálláson nem tud elhelyezni. A lakások bérleti díja 150.000 Ft (2 szoba)+rezsi és 190.000 Ft (3 szoba).
3. "X" kft. bérel 1 db 12 fő befogadására alkalmas munkásszállás jellegű szobacsoportot Érden (540.000 Ft/hó) azon munkavállalói részére, akiket az első és második pontban említett szállásokon nem tud elhelyezni.
"X" kft. azon (határozatlan munkaszerződéssel rendelkező) munkavállalói tartózkodnak a fenti szállásokon, akik Budapesten végzik munkájukat, és nem rendelkeznek Budapesten lakóhellyel.
Az elszállásolt munkavállalók a munkáltatónál eltöltött idejük alapján 4 csoportra oszthatók:
– a foglalkoztatás első 24 hónapjában,
– a foglalkoztatás második 24 hónapjában,
– a foglalkoztatás 49-60. hónapjában,
– a foglalkoztatás 60. hónapján túl vannak.
Az elszállásolt munkavállalók közül vannak olyanok, akik Budapesttől 60 km-nél messzebb laknak, de olyanok is akadnak, akik csak 40 km-re, de a több műszakos munkarend miatt inkább a munkásszállást választják, mint az ingázást. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.11. pontja szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás vagy a 8.6. pont f) pontja szerinti munkásszálláson elhelyezés valósul meg? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.7. pontja értelmében mobilitási célú lakhatási támogatás "a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi díjából a munkavállaló által meg nem térített rész".
Tájékoztassanak arról is, hogy
– a fent taglalt szálláshelyek bérleti számláiban áthárított áfa levonható-e a munkáltató "X" kft. részéről;
– ha a szálláshely-szolgáltatás (bérleti díj) tartalmazza a közüzemi díjakat is, akkor a számla áfatartalma levonható-e, a közüzemidíj-rész, mely nincs forintosítva, adómentes juttatásnak minősül-e;
– ha a bérbeadó külön számlát állít ki a közüzemi díjakról, akkor annak áfatartalma levonható-e, a közüzemi díj adómentes juttatásnak minősül-e;
– milyen adó- és járulékvonzata lenne annak, ha a munkáltató a helyben lakóhellyel rendelkező munkavállalóinak családi problémái miatt elhelyezést biztosítana a fenti szállásokon;
– amennyiben a 2. pontban taglalt albérletben (190.000 Ft/hó bérleti díj) egyelőre csak ketten laknak, akkor mobilitási célú lakhatási támogatásként a bérleti díj fele, 95.000 Ft jut egy főre, és a munkáltatónál eltöltött munkaviszonyuk alapján a minimálbér 60%, 40%, 20%-áig adómentes a juttatás, és e fölött adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
– a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentes összegénél, a bérleti díjban és a külön számlán felszámított rezsi része a támogatásnak?
– 9.7.6. pont szerint: "A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről." Hol, milyen formában kell ezt megtennie? A munkáltató által bérelt lakásról, munkásszállásról nem kell adatot szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...adatszolgáltatásra külön nyomtatvány szolgál, ez a 2017. évi adatszolgáltatás vonatkozásában a 17K110 számú.Nem volt ugyan kérdés a számviteli elszámolás, de az nem kerülhető meg. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja f) alpontja szerinti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Légkondicionáló a bérleményben

Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?
Részlet a válaszából: […] ...az épülettel, azaz lakóingatlannak tekintendő, és alégkondicionáló berendezés nem csak hűt, de fűt is, akkor annak a felszerelésea számviteli előírások szerint felújítás (korszerűsítés), és így az előzetesenfelszámított áfája nem vonható le (és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nem ismert a termék átvevője. Azátvétel elismertetése – az átvevő adatainak feltüntetésével – átvételijegyzékben is történhet. Számviteli elszámolásA vám és az áfa megfizetése nélkül importált termékeket iskészletre kell venni, azok piaci értékén (legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Kis értékű ajándék áfája

Kérdés: Társaságunk partnereinek vagy potenciális vevőinek különféle reklámanyagokat (póló, sapka, dzseki, óra stb.) ad. Ezen átadásokat természetbeni juttatásként könyveljük, mert az APEH-vizsgálatok során csak ezt fogadták el. Ezeket a tételeket bruttó értéken (áfával) számoljuk el, mivel a természetbeni juttatás áfája nem igényelhető vissza. Az Áfa-tv. szerint az alkalmi jelleggel nyújtott kis értékű ajándékok áfája levonásba helyezhető. Milyen kis értékű ajándékokra vonatkozik ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy az szja és egyéb járulékok adóalapját a fizetendő (esetleg fel sem számított) áfa számításba vételével kell meghatározni; a számviteli elszámolásokban – ha az áfát nem kell felszámítani – az áfa nélküli forgalmi értéket kell a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Felújított bérlemény visszaadása – természetbeni juttatás

Kérdés: A Számviteli Levelek 30. számában az 591. kérdésre adott válaszhoz, a bérelt ingatlanon végzett felújítás tulajdonos részére történő visszaadásához kapcsolódóan kérünk pontosítást. Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő, ellenérték nélküli átadást is. Ebből következően a bérlemény visszaadásakor az azon végzett beruházás akkori nettó értéke után 25 százalék áfát be kell vallani és fizetni. A mi esetünkben magánszemély kapta vissza térítésmentesen a bérleményt, melyen jelentős átalakításokat és felújításokat végeztünk. A bérlemény visszaadásakor a bérelt ingatlanon végzett beruházás nettó értéke több millió forint volt. Mivel a bérbeadó a társaságnál biztosított magánszemély volt, a kérdéseink:- ha természetbeni juttatás, akkor a nettó érték után meg kell-e fizetni az áfát?- 11 százalék eho-t, vagy a visszaadás évében érvényes társadalombiztosítási járulékot kell fizetni?- munkaadóijárulék-fizetés is van?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott válaszban azt írtuk, ha a bérleti jogviszony végén a bérbeadó a felújítással létrehozott, de még le nem írt értéket ellenérték nélkül átveszi, akkor a felújítás kimutatott – áfával növelt – nettó értékét a magánszemélynek történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...rendjére vonatkozó előírások szerinti záró adóbevallásokat el kell készíteni. [Részletesen a felszámolás és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 15. §-ában.]Az egyes adóévek beszámolóiban kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.