29 talált cikk az adózás , követelés , értékesítés , hitel , számvitel kifejezésre

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?

Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?

Kérdés: Szerződő felek: Kiadó és Partner. A Partner egy nagy- és kiskereskedelmi raktáráruházat üzemeltető gazdasági társaság. A szerződés a felek együttműködéséről szól, melynek keretében vállalják, hogy népszerűsítsék egymást, illetve egymás szolgáltatásait. A szerződésben vállalják, hogy egymás részére kölcsönösen szolgáltatást nyújtanak azonos értékben. A Kiadó által nyújtott szolgáltatás: megyei napi lapban reklámszolgáltatás nyújtása. A Partner társaság saját kereskedelmi egységében beváltható vásárlási utalványt biztosít a Kiadó részére, a Kiadó által nyújtott reklámszolgáltatással azonos értékben. A Kiadó ezeket az utalványokat meglévő előfizetőinek, illetve új előfizetőinek meghirdetett nyereményjáték győzteseinek adja át. A szerződésben a felek egymás felé történt értékesítés értékét áfával növelt összegben határozták meg, és az elszámolást a csereszerződés szabályai szerint rögzítették.
Az Áfa-tv. 259. § 15. pontja szerint az utalványok pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek. A pénzhelyettesítő eszközök értéke nem ellenérték, így azt nem terheli áfa. Az áfát az utalványok beváltásakor kell megfizetni, az áfa szempontjából a teljesítés ekkor áll be. Mivel a vásárlási utalvány vételét, kibocsátását áfafizetési kötelezettség nem terheli, az utalványért kapott ellenértéket nem kell számlázni, de hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Számviteli bizonylattal, amelynek a szabályait az Szt.-ben találjuk.
1. Fentiek tükrében a Partner által kibocsátott, saját kereskedelmi egységeiben beváltható vásárlási utalvány értékesítése a szerződésben megjelenhet-e mint termék/szolgáltatás értékesítése, számlázható-e a Kiadó felé áfával növelt összegben?
2. Az első kérdésre "igen" válasz esetén, az utalványértékesítést a Partner vállalkozás értékesítés nettó árbevételeként és a fizetendő áfa összegét növelő tételként elszámolhatja el a könyveiben? Ha igen, akkor az utalvány beváltását nyomon kell-e követnie, hiszen a beváltáskor (levásárláskor) pénztárgépben rögzítésre kerül a bevétel, és ezáltal a bevétel és a fizetendő áfa elszámolására kétszer kerülne sor?
3. Az első kérdésre "nem" válasz esetén, a Kiadó által a Partner társaság részére nyújtott reklámszolgáltatás ellentételezésére átadott vásárlási utalvány tekinthető-e a szolgáltatás kifizetéséül szolgáló tranzakciónak? Ebben az esetben helyes-e az a jogértelmezés, hogy ha a Partner társaság a Kiadó által nyújtott szolgáltatás áfával növelt ellenértékét utalvánnyal fizeti ki, az utalvány fizetőeszköz-funkciót tölt be? A Partner társaságnál az árbevétel és a fizetendő áfa elszámolására az utalvány átadásakor nem kerül sor. A Partner társaság árbevételt és fizetendő áfaösszeget az utalványok beváltásakor számol el. Az utalványokról a kibocsátó sorszám szerint szigorú számadású nyilvántartás vezetésére kötelezett?

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?

Kérdés: A társaság taggyűlése a társaság végelszámolását határozza el. A végelszámoló a korrigált nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a társaság vagyona nem elegendő a kötelezettségek kifizetésére, amiatt, mert az ügyvezető (aki a társaság tagja is) korábban kölcsönt bocsátott a társaság rendelkezésére (más tartozás nincs). A cégtörvény szerint, ha a cég vagyona a hitelezők fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. Helyes-e a következtetés? A végelszámoló kéri a tagokat, fizessék be a hiányzó összeget (ami a kölcsönnel egyenlő). Ezt követően a végelszámoló kifizeti a korábban nyújtott kölcsönt, és ezáltal megszűnik a végelszámolást akadályozó tényező. Mi az így rendelkezésre bocsátott összeg jogcíme? Pótbefizetés? A saját tőke elemein belül hol kell kimutatni? A pénzügyi rendezést lehet-e beszámítással rendezni (ha a követelés és a kötelezettség jogosultja ugyanaz a személy)?

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?