Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség megállapítása miatt az adóhatósághoz be kell nyújtani.(Kéziratzárás: 2022. 03. 03.) Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 462. számában – 2022.03.24.)Észrevétel: Olvasónk a Számviteli Levelek 461. számában megjelent 8800....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – peres eljárás keretében a bíróságnak kell döntenie.Társaság alapításával, illetve a tőkeemeléssel kapcsolatosan a számviteli előírások eltérően kezelik az alapított társaságnál, illetve az alapító társaságnál az ezzel kapcsolatos teendőket.Az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 2019. július 10-től hatályos 19/C. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége folytatására az Evectv. szerinti feltételekkel korlátolt felelősségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...is megfelel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással szembeni követelményeknek.A Ptk. nem ismeri a tőketartalékot. A tőketartalék számviteli kategória. Olyan saját tőkeelem, amelyet a tulajdonosok végleges jelleggel az általuk alapított társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Apport átadásának/átvételének könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást nevezik a gyakorlatban apportnak. Hasonló a helyzet ajegyzett tőke emelésekor is.Amennyiben a tag (a részvényes) a számviteli törvény hatályaalá tartozó gazdálkodó (függetlenül attól, hogy kapcsolt vállalkozásnakminősül-e vagy sem)– az Szt. 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Törzstőkén felüli vagyon alapításkor

Kérdés: Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?
Részlet a válaszából: […] ...értékés a törzsbetét értéke (az üzletrész névértéke) közötti különbözetet] a Gt.általános előírásaiból következően a számviteli szabályozás az alaptőkén,törzstőkén felüli vagyonnak tekinti, és annak összegét a tőketartalékba kellhelyezni.Az Szt. 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.