Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódó jogszabályi hátteret a 2013. évi CCXII. törvény biztosítja. Ezen törvény 66. §-a rendelkezik a feles bérletről. A feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...bejelentkezésből ez utóbbi is következhet.)Mit ért a kérdező az üdülő felújítása alatt? Magát a bérelt üdülőben végzett, a számviteli előírásoknak megfelelő felújítási munkákat, vagy csak az üdülő bútorait, berendezési tárgyait cserélte ki, pótolta ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Magánszemély fürdőszobájának felújítása

Kérdés: A kft. 50 százalékban tulajdonosa egy budapesti lakásnak. A másik tulajdonos a kft. ügyvezetőjének az édesanyja, aki életvitelszerűen a lakásban lakik. A kft. felújíttatta a lakás fürdőszobáját bruttó 2 millió forintért, amelynek teljes összegét a kft. bankszámlájáról fizették ki. A vállalkozó a számlát a könyvelésre benyújtotta. Az áfa és a tao szempontjából hogyan kell eljárni? A felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Számvitelileg mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt tisztázandó: a kft. kötött-e bérleti szerződést az 50 százalékban tulajdonában álló lakás bérlőjével, gyakorlatilag a másik tulajdonossal, aki magánszemély? A bérleti szerződésben meghatározták-e, hogy mi a bérbeadó és mi a bérlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Eléggé összetett a kérdés. Nehezíti a választ az, hogy a kérdésben nincs utalás arra, hogy a bérbeadó, illetve a bérbevevő természetes személy-e vagy társaság? A válaszban abból indulunk ki első megközelítésben, hogy a bérbeadó és a bérbevevő is társaság, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy nem, mert az sérti mind aszámviteli törvény, mind a Ptk. előírásait, sőt adófizetési kötelezettségeltitkolását is eredményezheti. A számviteli előírások szerint külön-külön tárgyi eszköznekminősül a telek és a rajta felépült épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.