Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése. Ha tehát a zrt. minden évben teljesítette, illetve teljesíti a számviteli törvény előírásából eredő kötelezettségét, akkor a mögötte lévő követelés nem évül el.A kérdésben leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Bírósági ítélettel megítélt követelés könyvelése

Kérdés: Bírósági ítélettel pert nyertünk. Mi a teendőnk, ha a megítélt összegről korábban nem készült számla, mert nem ismerték el a teljesítést? Az Szt. szerint csak akkor kell kimutatni követelésként, ha azt pénzügyileg is rendezték. Áfát is csak akkor kell fizetni? Számlát is csak akkor állítsunk ki, ha már megtérült?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételként) elszámolni,bizonylata pedig általában a pénzügyi rendezéskor kiállított számla volt. 2005. január 1-jétől változott a számviteli előírás.Az Szt. 29. §-ának módosítása szerint az üzleti éven belül abíróság (a hatóság) által megítélt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Jogerős bírósági határozat könyvelése

Kérdés: A megyei bíróság másodfokon 2003. november 11-én jogerős ítéletet hozott volt munkavállalóinkkal kapcsolatban téves jogalkalmazás miatt, amelyben társaságunkat arra kötelezte, hogy végkielégítést és jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt kártérítést, illetve perköltséget, az illetékhivatalnak illetéket fizessen. A Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, mert a megyei bíróság ítéletét törvénysértőnek tartjuk. A Legfelsőbb Bíróság 2004. március 3-án kelt végzésében a felülvizsgálati eljárást elrendelte, a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztette. 2003-ra kell-e könyvelni az illeték, végkielégítés, kártérítés és perköltség összegét? Vagy céltartalékot kell képeznünk?
Részlet a válaszából: […] ...óvatosság számviteli alapelvből az következik, hogy az előre látható kockázatot és a feltételezhető veszteséget a tárgyévi eredmény megállapítása során figyelembe kell venni. Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerőssé vált megállapítások miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a számviteli előírások, amelyek emiatt módosulnak, nemcsak az rt.-kre, értelemszerűen minden – az Szt. hatálya alá tartozó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Társadalmi szervezet, alapítvány megszűnése

Kérdés: Milyen számvitellel és adózással kapcsolatos feladatokat kell elvégezni egy nem közhasznú, vállalkozási tevékenységet nem folytató, egyszeres könyvvitelt vezető, 2003-ban megszűnő szervezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...kell beadnia. A bevallás határideje a megszűnést követő 30. nap.A 224/2000. Korm. rendelet az egyéb szervezetek megszűnésével kapcsolatos számviteli feladatokkal külön nem foglalkozik. Ebből következően a társadalmi szervezet, az alapítvány megszűnésekor a végelszámolásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.