13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Átalakulás vagyonátértékeléssel
Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
2. cikk / 13 Kiállítási pavilon nyilvántartása
Kérdés: A társaság egy nemzetközi kiállításra külföldön a kiállítás területén több százmillió forint bekerülési értékű pavilont, jelentős alapterületű, többszintes épületet hozott létre épületgépészeti elemekkel együtt. A kiállítás hat hónapig volt nyitva. Ezt követően a pavilont le kell bontani, a területet vissza kell állítani, amelyre kb. másfél év áll rendelkezésre. A társaság tervei szerint Magyarországon a kiállításra felépített épületet újraépítik, amelyhez hazaszállítják, és felhasználják az eredeti, a bontás során nem sérült anyagokat, gépészeti elemeket is. A társaság a kiállításra felépített pavilont előző évben a tárgyi eszközök között mutatta ki, és értékcsökkenést számolt el utána, még a kiállítás bezárását követően is. Tekinthető-e tárgyi eszköznek a kiállítás idejére felépített épület, amit a kiállítást követően le kell bontani? Ha nem, akkor az épület megépítésével kapcsolatos költségeket hogyan kellett volna elszámolni? Tárgyi eszközzé minősítés esetén elszámolható-e értékcsökkenés a kiállítás bezárását követően? Át kell sorolni a készletek közé? Ha igen, mi tekintendő piaci értéknek? Az újraépítés során fel nem használható anyagok után az átsorolást megelőzően terven felüli értékcsökkenést el kell-e számolni? A bontási költségek a Magyarországon újraépített épület bekerülési értékébe beszámíthatók-e, vagy csak a hazaszállított és felhasznált építési anyagok, gépészeti elemek?
3. cikk / 13 Értékesített, de birtokba nem adott ingatlan nyilvántartása
Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?
4. cikk / 13 Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása
Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
5. cikk / 13 Szoborkompozíció minősítése
Kérdés: "X" kft. a székhelye mellett található főtér közepén – a helyi önkormányzat hosszú távú hozzájárulásával – felállított egy szoborkompozíciót. A szobor az "X" kft. tulajdona. A szobor tervezett élettartama minimum 100 év, de kb. 15-20 év múlva a felújítása esedékessé válik. Milyen számlaosztályban könyveljük a műalkotást? Lehet-e a műalkotásra értékcsökkenést elszámolni? Vagy egy összegben elszámolhatjuk a szobor árát, a felújítás költségeit? Van-e a műalkotás felállításának adó- és/vagy járulékvonzata?
6. cikk / 13 Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása
Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Eredeti | Ráépített | Új | Arány % | |
Telek | 50 | 50 | 100 | 10 |
Épület | 150 | 750 | 900 | 90 |
Összesen: | 200 | 800 | 1000 | 100 |
Arány % | 20 | 80 | 100 |
7. cikk / 13 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
8. cikk / 13 Négy hónap után értékesített személygépkocsi elszámolása
Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?
9. cikk / 13 "Újraértékelés" az egyszeres könyvvitelt vezetőknél
Kérdés: A bt. a befektetett eszközök között csak tárgyi eszközökkel rendelkezik. Az 57. §-ra figyelemmel kell-e és mikor kell az egyszeres könyvvitelt vezető bt.-nél az "újraértékelést" elvégezni?
10. cikk / 13 Tárgyi eszközök év végi értékelése
Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?