K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánosságabiztosított és ellenőrizhető legyen [Szt. 93. §-ának (3) bekezdése].Amint az a fentebb adott válaszokból kitűnik, a számvitelielszámolás szempontjából annak van jelentősége, hogy a támogatást költségekellentételezésére vagy fejlesztésre kapta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Termékbeszerzés a Közösségen belül

Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...A Közösségen belülről történő termékbeszerzés legfontosabbáfaszabályai ismertetése után a kérdésre adandó választ kezdjük a számvitelielszámolással.A külföldi fél számlája alapján a kft.-nek könyvelnie kell aszerződés szerinti teljesítés időpontjával (ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 60. §-ának (7) bekezdése szerint: "Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztőösszegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.