Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre nehéz válaszolni, mivel a kérdésben leírtak egyértelműen arra utalnak, hogy mind a lízingbe adó, mind a lízingbe vevő a számviteli előírásokkal össze nem egyeztethető gyakorlatot folytatnak.Az operatív lízing számviteli elszámolása (amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Ingyenesen kapott eszközök elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság egy másik – vele szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságnak ingyenesen átadott 100 E Ft feletti egyedi értékű tárgyi eszközöket, amivel a közöttük meglévő szolgáltatásnyújtást kívánja segíteni. Az ingyenesen kapott eszközöket a számvitelben hogyan kell elszámolni az átvevőnél?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint: a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Személygépkocsi beszerzési értéke

Kérdés: A kft. 2012-ben új személygépkocsit vásárolt. A személygépkocsi után megfizette a cégautóadót (azt csak a vállalkozás érdekében használta). A személygépkocsi beszerzési értéke elszámolható-e a Tao-tv. 7. §-a (1) és (11)-(12) bekezdése, 4. §-a 18., 34/a. pontja szerinti társaságiadó-alap csökkentő tételként 2012. évben? A társaságiadóalap-csökkentő tételként elszámolt fejlesztési tartalékot személygépkocsi vásárlására is felhasználhatja?
Részlet a válaszából: […] ...hiányosságot a válasz nem tudja teljesen pótolni.A személygépkocsi – áfát is magában foglaló – bekerülési (beszerzési) értékét a számviteli előírások szerint beruházásként kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni kell, és az Szt. 52...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Szoborkompozíció minősítése

Kérdés: "X" kft. a székhelye mellett található főtér közepén – a helyi önkormányzat hosszú távú hozzájárulásával – felállított egy szoborkompozíciót. A szobor az "X" kft. tulajdona. A szobor tervezett élettartama minimum 100 év, de kb. 15-20 év múlva a felújítása esedékessé válik. Milyen számlaosztályban könyveljük a műalkotást? Lehet-e a műalkotásra értékcsökkenést elszámolni? Vagy egy összegben elszámolhatjuk a szobor árát, a felújítás költségeit? Van-e a műalkotás felállításának adó- és/vagy járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából fel sem merülhet – emiatt -az adóalap-korrekció.A szoborkompozíció vonatkozásában – szerintünk – nemértelmezhető a számviteli előírások szerinti felújítás. Természetesenszükségessé válhat sajátos módon a renoválása, de ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Euróhitel forintszámlák kiegyenlítésére

Kérdés: A kft. bevásárlóközpontot építtetett. A kivitelező a megvalósítás során részszámlákat bocsátott ki forintösszegben. Az építtető kft. a banktól beruházási hitelt kapott, amely euróban kerül folyósításra, a beruházás forintértékének megfelelő összegben. A bank a kivitelező – általunk igazolt és megküldött – számláját forintban egyenlítette ki. Erről értesítést küldött, amelyben közölte a forintban kiegyenlített összeget, az átváltási árfolyamot, és az így számított eurót azzal, hogy így mennyi hitelünk van euróban. A szállítói kötelezettséget milyen összegben csökkentsük, a folyósított hitelt milyen árfolyamon vegyük figyelembe? A kft. az MNB-árfolyam alkalmazását rögzítette a számviteli politikájában. Kell árfolyam-különbözetet elszámolni? A hitel visszafizetése 2009 végével kezdődik. Az év végi értékeléskor keletkező, még nem realizált árfolyam-különbözetet hogyan számoljuk el? A társasági adó alapjánál hogyan kell azt figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre,kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása – a számvitelipolitikában meghatározottak szerint – jelentős (ha a hatás nem jelentős, nemkell átértékelni). Ha az említett hatás jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Használt személy- és tehergépkocsi költségei

Kérdés: Szeretném, ha a Számviteli Levelekben a használt személygépkocsi, tehergépkocsi beszerzése és a kapcsolódó költségek (benzin, gázolaj, javítás, téligumi-csere), valamint az ezekkel összefüggő áfa könyvelési tételeket ismertetnék. Térjenek ki az elszámolható és nem elszámolható költségekre is.
Részlet a válaszából: […] ...válasz elején meg kell jegyezni, alapvetően nincs eltérésaz új és a használt gépkocsik számviteli és áfaelszámolásában. Lényeges azonbanaz eltérés annak függvényében, elsősorban az áfa elszámolásánál, hogyszemélygépkocsiról vagy tehergépkocsiról van szó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Lízingelt személygépkocsi értékesítése

Kérdés: Belföldi társaság 2005-ben zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt személygépkocsit 5000 E Ft + áfa összegben. Az amortizációt elszámoltuk, a személygépkocsi jelenlegi értéke 2800 E Ft, piaci értéke 3000 E Ft. A társaság a személygépkocsit most értékesíti úgy, hogy a vevő cég átvállalja a lízingdíjat. A lízingcég a társaság felé kiállított egy helyesbítő számlát: -5000+4000 = -1000 E Ft + áfa összegről, a meg nem fizetett lízingdíjról. A lízingcég a vevőnek leszámlázta a járművet 1000 E Ft + áfa értéken. Milyen jogcímen számlázandó a piaci értékből fennmaradó 1500 E Ft + áfa? Hogyan kell mindezt könyvelni? Milyen adóvonzata van (áfa, társasági adó)?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kerül kiállításra, és a második lízingbevevő a különbözetet közvetlenül a kérdező társaságnak fizeti meg, akkor mind aszámviteli, mind a társaságiadó-törvény szerinti előírások alapján akülönbözetet véglegesen átadott/átvett pénzeszközként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Adminisztrációs hibából származó többlet

Kérdés: A leltározás során többletként (adminisztrációs hibából származó többlet) fellelt eszközöket milyen értéken kell felvenni a könyvekbe? Az adott tárgyi eszközön leltári szám van, de a könyvekben nem szerepel. Valószínű, hogy a számviteli elszámolás során egy éven belül elhasználódó eszköznek minősítették, az eszközfelelős azonban leltári számmal látta el azt.
Részlet a válaszából: […] ...hibából származó leltárihiány-többletjellemzője az, hogy bizonylat nélkül vagy helytelenül elkészített bizonylatalapján (azaz a számviteli előírásoktól eltérő módon) történt a gazdaságiesemény rögzítése. Így azt "helyretenni" csak az önellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés kapcsolódik a Számviteli Levelek 77. számában az 1588. és az 1589. kérdésre adott válaszhoz.A kérdésre adandó válasz előtt meg kell jegyezni, a hivatkozott válasz, az Szt. előírása feltételezi, hogy a felek az egymással kötött szerződésben foglaltak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Üzlethelyiség részbeni átengedése

Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...(valószínű külön az árbevételt is meg a fizetendő áfát is). Ez mindenképpen szükséges a két cég közötti elszámoláshoz.A számviteli elszámolásnak a valós gazdasági eseményeket kell tartalmaznia. A valós helyzet az, hogy mind a két cég termékeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
1
2