Kuponok elszámolása

Kérdés: Interneten értékesített, kedvezményes vásárlásra jogosító kuponok számlázási és elszámolási rendjére vonatkozik a kérdés. Az ügylet szereplői: Szolgáltató: a kupon vevője nála váltja be az internetes oldalról kinyomtatott kupont szolgáltatásra, árura. Kuponkibocsátó: a szolgáltatóval történő előzetes megállapodást követően kedvezményes vásárlásra jogosító kuponokat bocsát ki és jelenít meg internetes honlapján, amely 1-2 napig letölthető és vásárolható. Kuponforgalmazó: a kuponkibocsátó internetes oldaláról a vevő által megrendelt kuponokat eladja internetes fizetési rendszerén keresztül a kupon vevőjének, a vevő által átutalt összeg a kuponforgalmazó bankszámlájára folyik be. Kérdések a konstrukcióval kapcsolatosan. Miként és mikor kell a konstrukció egyes szereplőinek az ügyleteket számlázni, bizonylatokkal alátámasztani? Mikor, kinek merül fel áfafizetési kötelezettsége? Kinél, milyen számviteli elszámolást kell végezni? A számlázott jutalék áfás ügyletnek minősül-e? Kuponok értékesítése a forgalmazónál áru értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég a feltett kérdéseket hosszasan értelmezi. Azértelmezések variációi között jellemzően a helyes válaszok is megtalálhatók.Azokra a válaszban utalunk.A kuponok nem tekinthetők árunak, ezért a kuponoknak a vevőrészére történő átadását nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Tőkekivonáskor a kötelezettség teljesítése eszközök átadásával

Kérdés: A Gt. 160. §-a szerinti tőkekivonáskor a tagok részben pénzben, részben eszközök formájában kapnák meg az őket megillető összeget. Hogyan állapítandó meg az átadandó eszközök értéke? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség? Ha a tag áfaalany, milyen időponttal élhet az áfalevonás jogával?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó – tagokkal szembeni – kötelezettségét részben(vagy teljes egészében) eszközök átadásával rendezi, ennek nincs akadálya aszámviteli és az adótörvényi előírások figyelembevételével. Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Termékben adott engedmény

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi partnereinek éves vagy eseti megállapodásban rögzített, megrendelt termék mennyiségéhez kötött, de nem feltétlenül ugyanazon termékben adott engedmény számlázása az alábbiak szerint megfelel-e a törvényi előírásoknak? "A" termék 100 db 300 Ft/db 30 000 Ft + 6 000 áfa = 36 000 Ft "B" termék 500 db 352 Ft/db 176 000 Ft + 35 200 áfa = 211 200 Ft "C" termék 60 db 45 Ft/db 2 700 Ft + 540 áfa = 3 240 Ft "C" termék engedménye -2 700 Ft - 540 áfa = -3 240 Ft Fizetendő: 206 000 Ft 41 200 áfa = 247 200 Ft
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy a kérdésben leírt számlázás nemtermékben adott engedményről szól, hanem térítés nélkül átadott termékről,amelyet mind a számviteli elszámolás, mind az áfaelszámolás során a térítésnélküli átadás szabályai szerint kell elszámolni. A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Termékben adott engedmény

Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?
Részlet a válaszából: […] ...azaz meg kell fizetni az ingyenesen átadott termékforgalmi értéke alapján az áfát. Hogy miként történik ennek a számlázása, arraa számviteli elszámolásra vonatkozó előírások ismertetése során utalunk.A számviteli elszámolást kapcsoljuk a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...hosszabban idézett kérdésből arra lehet következtetni, hogy a barterügylet számviteli fogalma és a barterügylet gyakorlati alkalmazása lényegesen eltér egymástól.Az Szt. 75. §-ának (6) bekezdéséből következően: a barterügylet olyan ügylet, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.