31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése
Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020-2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt? A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért - a terjedelem korlátozott voltára tekintettel - az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.
2. cikk / 31 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
3. cikk / 31 Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke
Kérdés:
Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?
4. cikk / 31 Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés
Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
5. cikk / 31 K+F-hez kapcsolódó adóalap-csökkentések
Kérdés: A társaság K+F-et valósított meg, amelyet 2019. 01. 01-én aktivált 285 M Ft értékben. Ehhez az aktivált értékhez 135 M Ft támogatás is tartozik. A K+F befejeződött, és árbevételt is produkált már 2019-ben, így az amortizációja elindult. A K+F értékét akár 50%-kal is amortizálhatjuk, amelyet teljes mértékben elfogad a Tao-tv.? Ha aktiváltuk, akkor viszont az Szt. szerint 1 évnél tovább kell szolgálnia a vállalkozást. Megteheti-e a vállalkozás, hogy 18 hónap alatt írja le a számvitelben, amelyet a Tao-tv. elfogad? A Tao-tv. szerint a számvitelben elszámolt értékcsökkenéssel csökkenthető a társasági adó alapja, a korlátozó tényezőket figyelembe véve. A K+F-et végző alvállalkozó nem volt, viszont támogatás volt. Jó-e a számítás, ha a vállalkozó 2019-ben 50%-os kulccsal 285 x 0,5 = 142,5 M Ft amortizációt számolt el, az adóalap-csökkentés pedig: 285-135 = 150 M Ft x 0,5 = 75 M Ft? Jól tudjuk-e, hogy az iparűzésiadó-alapnál az előbbi összeg szintén csökkentő tétel lesz? A jövőben megvalósuló K+F-re fejlesztési tartalékot nem lehet képezni?
6. cikk / 31 Kísérleti kutatás költségeinek aktiválása
Kérdés: Vállalatunk festékgyártással foglalkozik. Egy új festékanyag előállítására alkalmas technológia kifejlesztésére indított projektünket EU-s támogatás bevonásával valósítjuk meg. A projekt "futamideje" két év. Bár a projekt során alapkutatást is végzünk, a pályázati szerződésben "kísérleti kutatás"-ként lett a projektbeli tevékenység megjelölve. A projekt "költségei" 30%-ban eszközbeszerzésre fordított kiadásból, a fennmaradó rész pedig a kutatásban részt vevők munkabérének és egyéb személyi juttatásának költségeiből állnak. A projekt 2018 elején indult. A fentiek ismeretében a projektben részt vevők személyi ráfordításait kötelező-e kísérleti fejlesztésként aktiválnunk, vagy az aktiválás csak egy lehetőség? Esetleg a költségek maradhatnak a tárgyévi ráfordítások között, a pályázatban már elszámolt, jóváhagyott támogatási bevételek pedig az egyéb bevételek között? A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy aktiválni kellene a kutatás költségeit, csupán elkülönítetten kell kimutatni a számviteli nyilvántartásainkban.
7. cikk / 31 Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
8. cikk / 31 Szállodák átadása üzemeltetésre
Kérdés: A több szállodából álló cégcsoport üzemeltetésre átadta szállodáit egy társaságnak. Az átadás szobánkénti leltárfelvétellel történt. A szállodákat tulajdonló cégek könyveiben a berendezési tárgyakat tárgyi eszközként tartják nyilván. Az üzemeltetési szerződés szerint a szállodákban lévő berendezési tárgyak selejtezését, pótlását, cseréjét az üzemeltető társaság végzi. A berendezési tárgyak egyedi értéke nagyrészt 100 E Ft alatti. A kis értékű berendezési tárgyak nem az üzemeltető cég tulajdonában vannak, az elszámolt költségeket havonta, a többi költséggel együtt átszámlázzák a megbízó társaságnak. Mikor járunk el helyesen az üzemeltető társaság elszámolásának elkészítése során? Ha az üzemeltető társaság a kis értékű szállodai berendezési tárgyakat készletként kezeli, beszerzéskor anyagköltségként számolja el, év végén a meglévő, fel nem használt felszerelési eszközöket készletre veszi. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a készleten lévő eszközöket átszámlázza a megbízó cégnek. Ha az üzemeltető társaság a kis értékű eszközökről tárgyieszköz-nyilvántartást vezet, az 1. számlaosztályban nullásan, mert az üzemeltető cég egy összegben elszámolja, a tárgyieszköz-nyilvántartó programban megjelenik a darabszám és 0 érték. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a tárgyieszköz-programjában és az 1. számlaosztályban lévő kis értékű eszközök érték nélkül szerepelnek, átszámlázni nem lehet, mert a megbízó társaság azt már egyszer megfizette, a tulajdonában van. Mikor selejtezze le, hogy ne szerepeljenek az üzemeltető cég könyveiben és a tárgyieszköz-kimutatásában?
9. cikk / 31 Kis értékű tárgyi eszközök átalakítása
Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközökön, a használatbavételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához kérem szakmai segítségüket. Az átalakítási költségeknek mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történő minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel szükséges módosítani? A ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Vagy az eszköznek a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás költségét kell a 100 000 Ft-os értékhatár alapján minősíteni? Ha meghaladja a 100 000 ezer forintot, akkor önálló eszközként kell az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni?
10. cikk / 31 Támogatásból beszerzett eszközök értékcsökkenési leírása
Kérdés: A kft. nagy értékű gépek, szerszámok vásárlására fejlesztési célú beruházási pályázat alapján vissza nem térítendő támogatást kapott. A beruházások aktiválásakor a gépek várható használati idejét 3 évben határozták meg. Időközben a társaság piaca nem a várakozásoknak megfelelően alakult, a kft. veszteséges, a gépek kihasználtsága a minimálisra csökkent. A kihasználtság csökkenésével az Szt. szerinti értékcsökkenés megváltoztatható-e? Az értékcsökkenést milyen indok alapján lehet felfüggeszteni, milyen intervallumra? Figyelembe véve a pályázati gépek fenntartási kötelezettségét, forgóeszköz-átsorolási lehetőség hiányát. Az értékcsökkenési leírás elszámolásának csökkenésével vagy annak hiányával a fejlesztési célú támogatás értékcsökkenéssel arányos elhatárolást is csökkenteni kell? Ha az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást nem számoljuk el, akkor a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás sem vehető figyelembe az adóalapnál?
