Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzett áruhoz kapcsolódó vámköltség akkor tartozik bele, ha az adott áruhoz egyedileg hozzárendelhető, hozzákapcsolható. A számviteli politikában (értékelési szabályzatban) kell rögzíteni, hogy a szállítási és rakodási költség, a vámköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Utazásszervezési szolgáltatás értékesítése

Kérdés: Társaságunk Magyarországon bejegyzett utazásszervező kft. Uniós országban bejegyzett utazásszervező cég által szervezett utazást értékesít Magyarországon magánszemélyek részére. Cégünk az utakat uniós országban bejegyzett cégtől megvásárolja, amely cég társaságunknak a költségeket (hajó, repülő, szállás stb.) utazásszervezés címén leszámlázza. Kérdéseim: 1. Az utazásszervezés költségeivel (hajó, repülő, szállás stb.) kapcsolatosan melyik cégnek keletkezik áfafizetési kötelezettsége? Az uniós országban bejegyzett cégnek vagy társaságunknak? Amennyiben társaságunknak kell fizetni, akkor az áfa levonásba helyezhető-e? 2. A társaságunk felé számlázott szervezési költségek (hajó, repülő, szállás stb.) közvetített szolgáltatásnak (815. szla.) vagy (52. szla.) anyagjellegű költségnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...legyen, mi és mennyi akülföldi utazásszervező közvetített, illetve a magyar utazásszervező sajátszolgáltatása. További számviteli követelmény az, hogy a külföldiutazásszervező közvetítésre kerülő számlája és a magyar utas számára adottszámla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] ...áruhoz kapcsolódó vámköltség és vámkezelési díjakkor tartozik bele, ha az adott áruhoz egyedileg hozzárendelhető, hozzákapcsolható.A számviteli politikában (értékelési szabályzatban) kell rögzíteni, hogy aszállítási és rakodási költség, a vámköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Romániából beszerzett termék értékesítése Ausztriába

Kérdés: A magyar kft. Romániából terméket szerez be és értékesít Ausztriába úgy, hogy a fuvart a román fél szervezi, ő fuvaroztat közvetlenül az osztrákhoz, de a magyar kft.-nek számláz. A magyar kft. továbbszámlázza a terméket az osztráknak. Hogyan kell számlázni? Milyen áfával, az Áfa-tv. milyen előírásai alapján? Kinek a nevére állítsák ki a vámpapírokat? Kinek kell elvégeznie a vámkezelést?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapfigyelembevételével – a fizetendő áfát önadózással rendezze.Az áfaelszámolás után nézzük a kérdésben szereplő ügyletszámviteli elszámolását!A Romániából beszerzett terméket a magyar kft.-nek akészletek között – vásárolt készletként –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazott, a számviteli előírásokatpontosító, kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...K+F tevékenység) költségeit – a közvetlen költségeket, aközvetett költségeket és az általános költségeket egyaránt – a számviteláltalános előírásai szerint kell elszámolni az eredmény terhére. Ez azt jelenti,hogy a társasági adó alapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...adó egészben vagy részben levonható volt.Ha a vevőpartnereknek a cég által vásárolt készleteikből is átadnak szóróajándékot, annak a számviteli elszámolása is megegyezik az előbbiekben leírtakkal (térítés nélküli átadás, illetve természetbeni juttatás), azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...válasz szerint, minden egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó köteles 2004. január 1-jével a kettős könyvvitelre áttérni.Az áttérés számviteli feladatait az új Szt. 163. §-a szabályozza.Az áttérés feladatainak bemutatásához vegyük azt a példát, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.