Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...választ olyan kifizetésekkel folytatjuk, amelyek a KSH munkaügyi statisztika szerint az egyéb munkajövedelmek közé tartoznak, de amelyek a számviteli előírások szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között nem szerepelnek, bár mint egyéb munkajövedelmek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Tagi kölcsön után járó kamat terhei

Kérdés:

Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?

Részlet a válaszából: […] ...terheli. Így a magánszemély nem alkalmazhatja a 78 százalékos szabályt. Válasz: Köszönjük az észrevételt. A Számviteli Levelek 290. számában az 5975. kérdésre adott válaszunk utolsó bekezdése – valóban – ellentmond az előtte lévőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] ...alatt fennállnak- a társaság által fizetett biztosítási díjat mint személyi jellegű egyébkifizetés költségeként kell elszámolni.A számviteli elszámolást és a társaságiadó-alapot viszontnem befolyásolja, hogy a biztosított a társaság munkavállalója vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Ingatlan ellenében holtig tartó eltartás

Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jegyezni, a kérdésben leírtak a Ptk.586-590. §-aiban szabályozott tartási szerződés előírásainak megtartásáttükrözik. Így csak a számviteli és adózási kérdésekre kell választ adni, bár aválaszadáshoz vissza kell utalni az eltartási szerződésre, feltételezve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.
Részlet a válaszából: […] ...Ezek között nem szerepel olyan tétel,amelyet munkaviszonyból származó jövedelemként kell figyelembe venni. Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 174. számában – 2008.04.30.):Olvasónk a kérdésre adott válaszunk logikáját nem tudja elfogadni. Szerinte az Szt. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében felmerült költségnek minősül, és összegével nem kell növelni a társasági adó alapját.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 73. számában – 2003. 12. 11.):A Számviteli Levelek 63. számában az 1318. kérdésre adott válaszunk, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...témájával a Számviteli Levelek 36. számában a 722. kérdésre adott válaszban is foglalkoztunk. Itt lényegesen kiegészítjük korábbi válaszunkat.Ha a vállalkozás a munkavállalóit értékpapír-juttatásban kívánja részesíteni a társasághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Munkába járási költségek megtérítése

Kérdés: Munkába járás esetén milyen utazási költségek elszámolása lehetséges, és ennek milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...és alapja a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási hozzájárulásnak, a munkaadói járuléknak is.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 26. számában – 2002. 01. 17.):A Számviteli Levelek 18. számában a 338. számú kérdésre adott válaszunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.